Mit gondoltok az abortuszról?

Szia!

Ha jól értem, Te most épp abortuszon gondolkodsz.Nos, lehet, hogy az én válaszom le lesz pontozva, de nekem nagyon más a véleményem, mint akik itt fel lettek pontozva 80+%-okra. Ne tedd meg, légyszi. Nem ismerem a konkrét helyzetedet. De akármilyen is a helyzeted, az ott benned már most egy ember, egy élő, egyszeri, és megismételhetetlen ember, nem egy szövetcsomó, egy ember. Akit megölni igenis bűn. Már egy néhány hetes magzatnak is van idegműködése, dobog a kicsi szíve, fájdalmat érez, és fáj neki, ha széttrancsírozzák, élni szeretne.Csak ezt nem tudja kifejezni. Nem lehet azt mondani, hogy még az ő érdeke, már elnézést, de ez önigazolás. Minden olyan válsághelyzet, ami elvileg okot ad az abortuszra(anyagi problémák, férfi lelépése)bekövetkezhet váratlanul a születés után is. Ilyenkor sem szoktuk megölni a csecsemőt. És nem szoktuk mondani, hogy ezt helyteleníteni fölösleges moralizálás. Sőt hajléktalanokat sem szoktunk megölni mert úgyis rossz az életük...És nem lehet tudni, hogy milyen élete lesz. Az abortusz tehát igenis bűn, és ezt rengeteg nő belátja,csak akkor már késő, tele van a gyk. ilyen kommentekkel, majd másolok be, légyszi feltétlenül gondold át őket, mielőtt döntesz. És ott van ugye tegnap 14.22 is... Aki jól döntött. Ő is kétségbe volt esve, de nem a könnyebb utat választotta, de ő választotta e helyes utat. Az ő kommentjéből meríts erőt, arra kérlek!

Hidd el, ha Te sem az egyszerűbbnek tűnő utat választod, akkor évek múlva, amikor majd viszi Neked huncut mosollyal a parkban az elfújós pitypangot, hogy anyu ezt

Neked hoztam, amikor szét fogod röhögni magad azon, hogy hogy nem találtad ki a tök egyértelmű feladványát az Activity játékban, amikor hallgatod majd az osztálykirándulásos történeteit, amikor több ezer

emberrel fogsz együtt tapsolni, mikor feltűzik Rá a szalagot egy sportcsarnokban, akkor minden nehézség ellenére, életed legjobb döntéseként értékeled majd, hogy nem az egyszerűbbnek tűnő utat választottad. De ha megfutamodsz, azt hidd el,nagyon meg fogod bánni.

Azt, hogy ember-e Benned az a pici,vagy csak szövetcsomó, ezek alapján döntsd, el, kérlek figyelmesen olvasd el őket, mielőtt döntesz:

[link]

[link]

Itt van egy kis összefoglaló arról, hogy milyen következményei vannak későbbiekben, mert vannak, attól, hogy a törvény nem bünteti, attól még Te nem fogod a büntetést elkerülni, ha megteszed. Figyelmesen olvasd el, kérlek!

[link]

Arra kérlek, senkire ne hallgass, csak a SZÍVEDRE, mert én BIZTOS VAGYOK BENNE, hogy ha a szíved legeslegmélyére nézel, akkor az azt súgja Neked, hogy ne tedd!

Minden jót!

12.15 vagyok, itt van "elrettentésképp" pár korábbi komment. Tudom, hogy ez itt 0 százalékra lesz pontozva, érdekes, amikor ők írták, őket nem pontozták le...

"ne tedd meg. Utána szőrnyű bűntudatod lesz. Én tapasztalatból

beszélek. Most próbálkozunk a párommal újra, de félek, hogy nem jön

össze az végett."

"szia

én 18 évesen lettem terhes a lányommal, fogamzásgátló mellett.

megtartottuk.rá két évre megszületett a kisfiam. a kicsi 3 éves lett

mikor végre felvettek főiskolára és munkahelyem is lett.

Ekkor újra terhes lettem-spirálom volt-, megvolt mindenünk, simán

vállalhattam volna, de úgy éreztem, hogy most én jövök, lehet önzőség,

de szerettem volna kicsit kiszabadulni a háziasszonyságból.

Elvetettem...

Annyira megbántam ezt, hogy mikor meglett a diplomám, muszáj voltam

terhes lennem, és sikerült.

a kislányom most 10 hetes, és mindig azt a pici életet látom benne,

akit egy "bérgyilkossal" megölettem :-(

És minden este sirok, mikor hozzám bújik, mert az eldobott babámra

gondolok :-("

"Igen is és nem is. Személy szerint én ellen vagyok, mégis megtettem

és most viselem a következményeket. úgy döntöttem, hogy soha többé nem

akarom átélni ezt. Iszonyú érzés és gyűlölöm és legszivesebben

felakasztanám magam, amiért ilyet tettem!!!"

"Akkor nagyon erős voltam,elhatároztam,h ez így lesz a legjobb. Majd

mikor kitoltak,már eltört a mécses,felfogtam,h mi történt. Azt a napot

életem végig bánni fogom, és soha nem felejtem el,h mit tettem. Már

3éve volt,de még mindig sokat gondolok rá,sajnos hiába..."

"Én szívem szerint megtartottam volna,de a szüleim kivágtak volna

otthonról,a pasira meg nem számíthattam. Anyukámnak elmondtam,és

teljesen kiakadt. Nem maradt más választásom,próbáltam akkor nem

gondolni rá,valamint meggyőztem magamat,hogy ez a legészszerűbb amit

tehetek,így akkor nem is volt olyan nehéz. Viszont mostanában gyakran

eszembe jut,hogy már egy 4 éves gyerkőcöm lenne,és valahogy azóta

képtelen vagyok a kisgyerekeket elviselni. Látom,hogy a barátnőimnek

születnek a babáik,és mindig eszembe jut,amit tettem. Soha többé nem

vállalkoznék abortuszra."

Itt van még pár gyk. komment, belőlük is meríts erőt, meg tegnap 14.22-ből is. És a legfontosabb: Bízz magadban, te nagyon ügyes, és erős vagy, és bármit meg tudsz oldani, légyszi ezt ismételgesd minden reggel 20-szor! Higgy magadban!

"Én megtartanám! Én 6 hónapos terhes voltam, amikor elhagyott a vőlegényem, és anyaotthonba kellett mennem. Még így is megérte! A legnehezebb körülmények ellenére is életem legboldogabb időszaka volt, amikor megszületett a lányom!

Ha szeretnéd a babát, és késznek érzed magad egyedül is felnevelni, akkor szerintem tartsd meg.

Persze, ez a te döntésed... Én a legjobbakat kívánom!"

"Én csak azért nem vetetnék egy pici babát, mert kételyeim vannak az anyasággal kapcsolatban.

Sok dolog miatt voltak kételyeim az életemben, de amíg nem vágtam bele valamennyibe, nem tudtam meg, hogy mitől is félek?! Mi nagyon akartuk a babánkat és mégis, amikor terhes lettem, bennem is felmerült, hogy eléggé felkészültek vagyunk-e rá... és igen, azok vagyunk ;)

Hallgass a szívedre, majd az megsúgja."

"17 évesen estem teherbe. nem véletlen , és szerelembe...

aztán felnőttem..

új élet az akkor 2 éves nagy fiammal :)

ma már 2 fiam és egy pocaklakóm van.. :)

Sikerülni fog!

Egy anyának nincs lehetetlen!!"

Ez így nagyon tág, csak vitára ad alkalmat.

Én alapvetően elítélem az abortusz, néhány kivételt engednék meg, pl ha valakit megerőszakolnak, ha bizonyítottan beteg lesz a baba, vagy ha olyanok a körülmények, hogy védekezés mellett megfogant, de a felnevelése nem megoldott (akár mert fiatal, akár mert nincs pénz...)

Azt nagyon elítélem, hogy nem védekeztem, vagy nem akarok még egyet, vagy fájt a szülés....

Kedves Kérdező!

Tegnap 12.15 és az utána lévő kettő vagyok.A ma reggeli kommentedből látszik, és ennek nagyon örülök, hogy tényleg szeretnéd a Picit. Amit hangsúlyoznék, hogy az, hogy megtartod-e, csak a TE döntésed. Nem a szüleidé, a TIED. Senki másé. Most végül is nem egészen világos, hogy szüleid mit akarnak, de ha esetleg szüleid akarnak Rád nyomást gyakorolni, hogy Te vetesd el, attól még Te ne tedd! Tegnap előtt 14.22 is megvívta a maga küzdelmét a párjával, és most már a párja örül ennek. Ugyanígy ha kell, Te is légy bátor szembemenni a szüleiddel! Hidd el, amikor már a kezükben fogják Őt, ők is szeretni fogják, és segíteni is fognak! És egyébként is szerencsés vagy, hisz a párod támogat, és ő is szeretné(Ezt becsüld meg! A legtöbb fiatal pasi sajnos nem ilyen...), és ugye ott van az Ő nagymamája is, úgyhogy meg fogjátok tudni oldani! És nem rontotok el semmit, az lehet, hogy nem az egyszerűbb(nek tűnő) utat választjátok, de legtöbbször nem az egyszerűbb út a helyes!

Minden jót!:)

Szia!

Aktív vagy itt még? Mi lett a vége? Megtartottad a picit? :)