Anyukák! Miért vagyok én ennyire szerencsétlen?!

Figyelj, én nem akarok "pocskondiázni", de az előzőt nem kellett volna kinyírni(Ne haragudj, de ez igenis az. Most hagy ne linkeljek képeket abortált magzatokról, és bántson is. Nagyon helyes, ha bánt a dolog, azt jelenti, hogy legalább lelkiismereted van.) És nem, ne írj olyat, hogy nem tudtátok. Nem akartátok.(Mint azt te magad is írtad, hogy mégcsak arra sem hivatkozhatsz, hogy anyagilag nem tudnátok megoldani.) Nagy különbség. A gyerek nem egy szelet pizza,amit kidobhatsz a kukába,ha nem ízlik, hanem a legnagyobb ajándék.Nem megbecsülni, kidobni a kukába bűn.Még akkor is, ha védekezés mellett fogant. Ha védekezés mellett fogant, akkor az sorsszerű, Te pedig ne akarj istent játszani. És nem kegyetlen a sors, hanem valami oka van, hogy az a gyerek pont akkor akar jönni. Most mire vársz választ tulajdonképpen? Ha nem vagy terhes, akkor nem vagy, vársz még pár napot, aztán tesztelsz. Ha meg az vagy, akkor természetesen megtartod, ez ugye nem is kérdés???!!! Hisz a lelked mélyén Te is érzed, hogy az előző is bűn volt, Te magad írtad, hogy bánt a dolog, és még egyet megölni(Igen, ezt a szót használom.)nem lenne szíved. Hát ne tegyél olyan dolgot, amire a saját szíved azt mondja, hogy ne tedd.

És igen, szerintem a szíved mélyén már az előzőt is szeretted volna. Csak éppen nem a szívedre hallgattál, hanem a kényelmesebb, és egyszerűbb utat választottad, aztán szépen igazoltad magad, hogy miért is tetted jól.(Aronson ezt nagyon jól leírja.) Amit-ne sértődj meg-én gyávaságnak hívok. Tanulj belőle, és többé ne tedd. Hidd el, ha most megint várandós vagy, és megtartod, akkor azt nem fogod megbánni. Meg fogja hálálni, és nagyon sok örömöd lesz benne. Legtöbbször nem a rövidebb út a helyes út!

Azt hiszem, egy abortusz még talán becsúszhat, de kettő? Nem vetetném el, megtartanám a babát.

Nem akartam feletted pálcát törni, de az abortusz általában bűn. Az, hogy egyes konkrét esetekben milyen akár komoly, és valós oka van rá valakinek, csak enyhítő körülmény, de attól még helytelen marad. És ezt a lelked mélyén te is érzed, azért bánt a dolog. Csak éppen igazolod magad, az ember mestere az önigazolásnak(Ezt Aronson nagyon jól leírja.) A képzelt terhesség meg gyakori tünete az abortusz utáni szindrómának(magyarul bűntudatnak).

Hisz te magad írtad, hogy még egyszer nem tennéd. Tehát te is érzed, hogy helytelen. Mellesleg mindegy, ami már nem történt, azon nem tudsz változtatni, foglalkozz inkább a meglévő fiaddal. Én nem azt mondom, hogy rágd magad most már életed végéig, azzal a már meglévő fiadnak ártasz. De hidd el sokkal inkább lelki békét fogsz találni, ha szembenézel azzal, hogy igen, bűn volt, és utána mondod azt, hogy jó most már változtatni nem tudok rajta, ezért nem rágódom tovább,mindenki hibázik, majd többet nem teszem mintha megpróbálod bebizonyítani magadnak, hogy nem is volt bűn. Mert utóbbiról úgyis tudod a lelked mélyén, hogy hazugság. Saját magának meg ne hazudjon az ember.