Egy anyának, nőnek miért kell az egész életét úgy leélnie, hogy mindig mindenkit kiszolgál? A férjét, a gyerekét?
Mert még jó a gyereket oké, de nem az örökkévalóságig. De a férfi miért nézi a nőt egy rabszolgának szinte? Nem különb ő semminél. A nő ellátja a gyereket, gyerekeket, ledolgozza a 8-10-12 óráját, otthon takarít, főz, most és még kedves aranyosnak, szexisnek kell lennie a férjének? Hogy bírják ezt a nők? A kisgyerekes nők meg pláne?
Hogyan lehet ezt túlélni?
Mi van akkor ha egy anyuka, nő azt mondja elég. És egy darabig nem foglalkozik mindennel. Csak ami a legszükségesebb, persze a gyerek a legelső, meg hát az alap tisztaság, evés.
De mi van akkor ha ennél többet nem hajlandó csinálni és a férjét, párját is befogja, néha veszekedéssel? Meddig lehet ezt csinálni? A férfi utána egy lusta disznónak fogja tartani? De miért? A nőnek nem jár az hogy hazamegy és leül tévézni stb stb?
A kisgyerekes anyuka pláne?
nEM ÍRTAD MIÉRT, DE NAGYON TELVE VAGY INDULATTAL. (Bocsi.) Szóval természetesen ez nem így működik. Vannak nők, akik szinte rabszolgaként élnek, de szerintem ebbe ők is belemennek. Vannak nők, akik egyensúlyban élnek a környezetükkel és vannak, akik élősködnek rajta. Pontosabban csak a magam nevében nyilatkozhatok: férjem, van, gyerekem és közösen toljuk a család szekerét. Anyagilag is, lelkileg is, mindenhogy. Néha megbillen az egyensúly. vitatkozunk, de tartósan egyikünk sem érzi magát kihasználva. És amit teszünk, szívesen tesszük, egymásért. Persze nehéz néha fölkelni, főzni, takarítani, intézni a a dolgokat. De tudjuk, hogy küzdünk egymásért.
Lázadni nincs értelme, meg kell egyezni. Azt gondolom, hogy ha egy nőnek-anyának-feleségnek van ideje pihenni kicsit, tegye meg. Ha elítéli, lustának tartja ezért a férje, akkor nem a megfelelő emberrel van. Az jár, amit nem vagy rest kiharcolni magadnak. És nem javaslom túlélni a az életedet, mert neked is csak egy van, élvezni kellene...
Nem kell. Semmi sem kötelező.
De úgy gondolom a férfi nem a házasság és gyerek után kezdi ilyen szemmel látni a nőt. Ezek a dolgok már jóval előtte is így vannak. Ilyen férfihez nem kell hozzámenni. Ennyi.
Szerintem hülye az a nő aki hagyja, hogy cselédnek nézzék. És utána még panaszkodik is... ő tehet róla. Nekem is van ilyen ismerősöm, nem vicc, a férjének lecsontozza a csirkepörköltet. Egy ideig azt hittem beteg a pasi, agyvérzéses, vagy ilyesmi, de nem. Makk egészséges.
Nálunk munkamegosztás van, én főzök, mert én jobban tudok, de takarításban, mosásban, teregetésben, bevásárlásban az a soros aki épp ráér az adott munkát megcsinálni. Ugyanez a gyerekhurcolásban, az viszi-hozza aki épp ráér. Ha a férjem otthon van és épp semmi dolga, akkor ő.
Szóval kedves kérdező nem KELL a nőnek házicselédnek lenni, csak van aki olyan buta, hogy hagyja, hogy annak nézzék.
Én csak annyit kérek a páromtól,hogy tartsa meg a rendet.Pl,ha eszik,tegye a tányért a mosogatóba,ha délutános,és nem tudok fellenni mire jön,reggel ne atomrobbanásra menjek ki a konyhába,de REMÉNYTELEN,csak a szám kopik.
2 gyerekes anyuka + kismama
Nem kell ezt elviselni, a férfit igenis hogy lehet nevelni.
Csak azt kel figyelembe venni, hogy ha természetesnek tűnik, a férfi génjei szerint akkor sem természetes az hogy valami házimunkát megcsinál.Meg kell neki köszönni.
Szóval amíg te elmosogatsz anélkül hogy azt neked bárki meg köszönné, addig a férfi amikor elmosogat (még ha minden napi rutinjába már bele is tartozik), akkor is oda kell neki vágni egy köszönöm-öt.Ennyi a titka.
Én párom is mindent megcsinál szó nélkül, de látom rajta hogy igenis "elvárja" hogy megköszönjem.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!