Miért van az, hogy mióta gyerekem van, azt érzem, hogy pokol az életem?

Szia! Nagyon sajnállak, most kellene a legboldogabbnak lenned, erre komoly problémáid vannak... Nincs valaki, szülők, testvér, barát, aki segíthetne? Próbálj meg az önkormányzatnál kérni valami segélyt, elvileg adniuk kellene, hátha akkor könnyebben egyenesbe jössz! Van hová menned, ha az albérletből el kell jönni? Nem túl jó megoldás, a család jobb lenne, de ha nincs, akkor esetleg anyaotthon... Nézz utána a neten, biztosan találsz valamit!

Azon pedig ne bánkódj, hgy nem ilyen életet szántál a gyerekednek... Annak a picinek rajtad kívül nem kell sok minden, elég, ha fel tudod öltöztetni, tető van a fejetek felett. Neki te vagy a legfontosabb, minden bizonnyal imád téged és hidd el, ha elmondhatná, biztosan azt mondaná, inkább szűkösebben él a rajongásig szerető édesanyjával, mint bármilyen palotában, kevesebb szeretettel. A körülmények nem minden, egy szerető anyát semmi és senki nem pótolhat.

Kívánom, hogy mielőbb jobbra forduljon a sorsotok!

szia! nagyon sajnálom, hogy ilyen helyzetbe kerültél. a legfontosabb az, tényleg mindig a gyerekedet nézd, hogy ne ess sose annyira kétségbe, hogy meggondolatlanul cselekedj.

a helyedben én bekocognék a helyi polgármesteri hivatal szociális irodájába. nálunk igen segítőkészek és tudom, volt olyan, hogy segítettek az albérlet kifizetésében, az anya meg részletekben nekik visszaadta.

de segíthet talán valamelyik helyi civil szervezet is. a vöröskeresztnél és a karitásznál tapasztalatom szerint nagyon rendes, másokon segíteni akaró emberek dolgoznak.

remélem hamarosan jobbra fordul az anyagi helyzetetek! jó egészséget!