Miért érezhetem magam kedvetlennek, boldogtalannak, pedig van egy 1 éves gyönyörű, okos kisfiunk?

Ki kell mozdulni,nem kell foglalkozni senkivel.

Én "rendszerint" lepasszolom a gyerekeimet,3, 1,5 évesek,elaltatom,és kimegyünk pár órára.(szilveszter,1-2 bál)

Anya vagyok,de nem azt vállaltam,hogy behülyülök,és majd a gyerekeimen vezetem le a feszültséget.Mindig bulizós voltam,ameddig van segítségem (mama) addig ez a pár nap évente nekem is jár!

KIMOZDULNI!!

Ja,mi szerveztünk baba klubbot,azonos korú gyerekek anyukái,összeülünk,van ott téma mindenről,főzés,szex,jó kikapcsolódni!Csináljatok ti is ilyet,a gyerekek is összeszoknak,mire ovisok lesznek,és ellenállóbak lesznek egymás bacilusaira is,szóval minden szempontból jó!!

Ugyanez a helyzet nálunk is. Minden nap ugyanaz, meg kell felelni, mindennek kész kell lennie. Hétvégén rohanunk, mert üres a hűtő, mire este minden készen van, fáradtak vagyunk. És hétfőtől kezdődik előröl.

Nekem 2 évesek a kisfiaim, de visszagondolva 1 éves koruk után jobb lett a helyzet. Megyünk sétálni, minden napra kitalálok valamit, elég 1 kis apróság, és fel dobja a napunkat. Zenebölcsibe járunk, mamához elsétálunk, közösen megcsinálunk mindent. Majd jön a tavasz, amikor a játszótér tökéletes hely az ismerkedésre. Nekem is jobban van kedvem kimenni, ha a barátnőm motivál, és persze jobb az idő. Ha van rá lehetőséged, menjetek kerékpározni. Én szerdától próbálok a hétvégére koncentrálni, hogy ne maradjon annyi minden, és több időt legyen együtt a család. Pénteken megfőzök szombatra is, összeírom melyik boltból mit kell venni stb. Szép időben kirándulunk, sétálunk, állatkertbe is lehet már menni, kerékpározunk. Próbálj meg kicsit feltöltődni, mert nagyon nyomasztó ez a monotonitás. Hallgasd a kedvenc zenéidet, tornázz, szépítkezz, 1 arcpakolás is csodákra képes :)