Ki hogyan "kezdte el az életet"? (lentebb kifejtem)

Teherbe estem véletlenül így párom szüleihez költöztünk(majdnem 6 éve vagyunk együtt és 20 évesek leszünk idén)Egyenlőre itt élünk,gyűjtjük a pénzt és majd panelba költözünk,amit a nagymamája ad nekünk,aztán a továbbiak alakulnak, minél többet szeretnénk félre rakni,de egyenlőre majdnem a nullán állunk pénzügyileg.Párom még csak most fog munkába állni,én meg majd szeptemberben állok neki újra tanulni.

19/L

14 évesen másik városba kerültem tanulni, kollégista lettem, kijártam a középiskolát, technikumot, 19 évesen nővérszállóra költöztem, 19 és 25 éves koromig laktam nővérszállón, kolléganőnél, albérletben, fiúknál, majd 26 évesen megismertem a férjemet és közös albérletbe költöztünk, 27 évesen esküdtünk, abban az évben született meg a fiunk. 32 éves koromban sikerült némi önrésszel hitelt felvennünk és megvettük az első közös otthonunkat, és mellesleg eladósodtunk vagy 30 évre. Bekültözésünk után 4 héttel született meg a második gyermekünk.

Nem vagyunk gazdagok, nem örököltünk nagy pénzt, nem nyertünk a lottón, amink van az saját erőből jött össze.

Érettségi után egyből elkezdtem dolgozni, de közben megcsináltam a mérlegképes könyvelő tanfolyamot és egy főiskolát, ez idő alatt végig otthon laktam anyuékkal.

"Komoly" munkahelyem 23 évesen lett (könyvelés) - még most is ez a munkahelyem, csak most itthon vagyok 2 éve.

28 évesen ismertem meg a férjemet, egyből hozzánk költözött, 4 hónap múlva közös lakást vettünk, nulla forint önerőből, 35 év barátsággal az erste bankkal, össze is házasodtunk és nászéjszakás babánk lett, azóta meg született még egy babánk (22hó különbség).

Nem vagyunk gazdagok, sőőőt.

31 éves vagyok.

17 évesen,amikor befejeztem az iskolát egy koncerten megismertem a férjemet.1 évig ingáztunk,mindkettetn más városban laktunk.18 évesen elköltöztem.Tuti munkát hagytam ott.Albérlet.Fél év múlva terhes lettem.Mielőtt a baba megszületett hazajöttem.Albérlet,a férjem ingázott.Jött az újabb baba.A férjem külföldre ment dolgozni.Vettünk egy lakást,mire a fiam megszületett volt lakásunk,autónk.Ekkor 21 éves voltam.

A történethez hozzátarozik,hogy nem voltunk/vagyunk gazdagok.A szüleim 14 éves koromtól raktak félre nekem pénzt.Amikor ösztöndíjas lettem a fele pénzt le kellett adnom,ugyanígy a fizetésnél is.Ezt ők mind tették nekem félre.A férjem is kapott a nagymamájától+a lagzi.

Főiskolára kerültem a gimnázium után, kollégista lettem.

Gimis koromban kezdődött a párkapcsolatom, a főiskola után eljegyzett.

Sikerült állást találnom, a párom már dolgozott pár éve. Rá egy évre összeházasodtunk, 4 év múlva született gyerekünk.

Külön házban (férjem családjáé) laktunk néhány évig, majd építkeztünk és költöztünk.

Olyan szülői hátterünk volt mindkét részről, hogy lakáshitelünk nincs (helyette másfajta van).

Én 29 éves vagyok, a férjem 31.

deciki. nekem még nincs gyerekem...

átlagos, ámde spórolós családba születtem. a nagyszüleim vettek nekem egy lakást mikor 17 voltam, ezt kiadtuk egészen 22 éves koromig, h legyen pénz a felújításra, mivel csak egy lepattant kéglire futotta.

annyit még közbeékelve, hogy érettségizésem után anyum a barátjához költözött, én pedig ott maradtam a szülői házban(lakásban:), aminek a költségeit anyum fizette, én meg melóztam, h a többi kiadásom meglegyen, persze egyetem mellett.

most vagyok végzős, 2009 nov. óta lakunk a barátommal a kis 2 szobás, fényűzően berendezett panellakásomban :D

már a 3. évünket tapossuk így vállt vállnak vetve :D ő melózik, én jóasszony módjára diplomát írok, és háztartást vezetek :D

egyébiránt pedig mindketten 23 évesek vagyunk.

hálás vagyok a sorsnak, h így bejött az élet, meg is becsülöm nagyon.

a történetemből okulva: már most elkezdtem félretenni a leendő gyerekem lakására.

talán ha a mai 20-as-30-as korosztály szülei is félretettek volna a gyerekeiknek, akkor nem kéne végignézniük, hogy a drága csemetéjük egy posszant albérletben nyomorog vagy épp a kajapénzből csípi le a lakáshitelre valót.