Lányok, milyen volt az első munkanapotok, miután visszamentetek dolgozni gyed-ből?

nagyon furcsa visszamenni...a 3 év alatt várod hogy dolgozhass...

aztán izgulsz igen...utánna jó érzés,és olyan mintha nem is lett volna a 3 év...

és kicsit furi megint beilleszkedni...

aztán jó és fárasztó..

Nekem nagyon nem volt jo...

Hozzateszem, hogy kicsit mas volt a szituacio, mert nem 3 ev utan mentem vissza dolgozni, hanem 1 ev esett csak ki, mert szules elott 2 honappal hagytam ott a munkat, a fiam 10 honapos sem volt es mar mennem kellett vissza dolgozni. (Nem Magyarorszagon voltunk.)

Lelkileg azert volt nehez, mert a fiam meg baba volt, feltettem nagyon, pedig igen szerencses helyzetben voltunk, nem kellett bolcsibe adni. En osztottam be, hogy mikor legyek szabadnapos, hetfon, kedden otthon voltam vele, szombaton, vasarnap a ferjem volt otthon, a kieso harom napban pedig a nagyi vigyazott ra, akkor sem kellett sokat, mert a ferjem mar del korul otthon volt.

De igy is sokat izgultam az elso napokban. Minden hajnalban bogve indultam el ket hetig, ha aludt a fiam, akkor azert, mert nem tudtam elkoszonni tole, ha nem aludt, akkor azert, mert sirt utanam es a lepcsohazban vegig hallottam a hangjat. (Bar azt mondjak, hogy napkozben tokeletesen el volt nelkulem es el is hiszem.)

Mentalisan azert volt nehez, mert a kieso egy evben atalakult a ceg, uj vezetes lett, uj helyre koltoztek, alig maradt regi munkatars. Szoval minden uj volt es nem jobb, rosszabb.

Fizikailag meg azert volt nehez, mert akkor en mar vartam a masodik babat, felidos terhes votlam, amikor visszamentem dolgozni, ez pedig nem kismamabarat munkahely volt, hanem allomunka egy 6 fokos hutohazban.

Osszessegeben: harom honapot dolgoztam csak, majd ujra kezdodott a szulesi szabim. Az elso honap volt rossz, majd visszaszoktam. Nem bantam, hogy vege a harom honapnak, mert rossz volt a hangulat a munkahelyen, de ha nem jott volna a masodik baba, akkor maradtam volna meg egy ideig. (Bar nem sokaig, mert mar akkor valtani szerettem volna, amikor terveztuk az elso babat, nem akartam huzamosabb ideig ott dolgozni, csak atmeneti megoldas volt. Azota fel is mondtam.)

Mivel munkahelyváltás történt elég stresszes. Bölcsiben dolgoztam kislányom előtt, aztán találtam a lakóhelyemen munkát, családi napközi nyílt. Együtt kezdtük a melót kislányommal. Leginkább nem is magam miatt aggódtam, hanem a kislányom miatt.

Végül ő könnyebben vette az akadályokat, mint én. Már egy éve csináljuk, de nagyon jó most itthon szabin lenni.

A zökkenő csak abból adódik, hogy sokat beteg és állandóan azon kell agyalnom ki maradjon vele itthon. Amúgy semmi gond.