Túlreagálom szerintetek? (Anyós-kérdés, hosszú)
Sziasztok! A véleményeteket szeretném kérni, mert nem tudom, hogy reálisan látok -e ebben a kérdésben, lehet, hogy már a magam indulatait is beleszövöm, pedig nem akarok rosszat. Kívülállóként ti könnyebben megmondjátok, hogy hogyan cselekednétek hasonló helyzetben.
Egy 5 hónapos kislány édesanyja vagyok, és már nem bírom elviselni az anyósomat, amióta megvan a babám. Sosem kértem tőle semmit, magától vett a gyereknek ruhákat a turiból, és mindent rámkiabál. Beleszól, hogy mit hogy csináljak a gyerekkel. Ha mondom neki, hogy nézek a gyereknek ruhát, akkor: "minek vennél, vettem én már annyi rongyot a gyereknek, hogy elég". Nem tudta szoptatni a fiát, de nekem megmondja, hogy mi a helyes technika, meg hogy adjak néha tápszert is a gyereknek, hogy ha nem lesz tej, nehogy ne fogadja majd el, szokja meg az ízét (természetesen nem adok neki, hiszen rengeteg tejem van egyenlőre). Úgy beszél a kislányommal, hogy "de pi..aszájú vagy", meg hogy "itt van a pofádba a cumi". Kitalálja, hogy pelenkázzam át, mert pukizott egyet a gyerek, mondom neki, hogy ennyiért még nem kell, de már tépte is le róla a ruhát-pelust, hogy kénytelen voltam újat tenni rá. Felébreszti, ha alszik, hiába mondom, hogy most aludt el, hagyja. Akkor meg persze a gyerek ordít, akkor én ideges leszek, de letudja annyival, hogy "legalább jobban alszik majd éjszaka". Más kérdés, hogy alig tudom megnyugtatni szegény kicsimet, mert fáradt, aludt volna, de nem hagyták. 2x eszik még a lányom éjjel, erre beleszólt, hogy ne adjak neki enni, mikor sír éjszaka, mert nem kell neki mindig ennie, mikor felébred. Puszilgatja a gyerek kezét, száját, holott koraszülött osztályon vagyok gyermekápoló, nagyon háklis vagyok erre, tudom, milyen fertőzések melegágya lehet ez, pláne, hogy nem erőssége anyósomnak a higiénia. 5 hónap alatt egyszer (!) jött el hozzánk, akkor is kocsival hozta-vitte a férjem, de elvárná, hogy minden alkalommal, amikor a környékén járunk, vigyük be hozzá a babát (csak így találkozik vele, mint írtam, nem jön el hozzá amúgy). Számtalan konfliktusunk volt már a párommal emiatt, ő azt mondja, hogy öreg már az anyja, nem fog megváltozni, hagyjam rá. De képtelen vagyok. A minap elvittük kocsival a városba, beült hátra a baba mellé, és nem azt mondja neki, hogy "itt van nagyi", hanem hogy "na ki ez a vén k....?", tudom, első olvasásra talán nevetséges, de szerintem inkább primitív. Aztán bementek a férjemmel az egyik üzletbe (én a kocsiban maradtam a babával), utána az anyukája busszal ment onnan tovább, de már oda sem jött, hogy elköszönjön a gyerektől (hogy tőlem nem, az már nem is érdekel). De előtte egész úton azt fújta (elmondta vagy 5x, csak hogy lelkifurdalást keltsen bennem, de nem reagáltam, a gyerekhez beszélt), hogy "miért nem jössz te sosem hozzám, miért nem látogatsz meg? Biztos haragszol rám valamiért, de nem baj!" Mikor elkezdett tudatosan mosolyogni a kicsi, akkor szintén együtt utaztunk az autóban, ő mögöttem ült a baba mellett, és mikor rámosolygott a kicsi, jól fejbevert engem hátulról, hogy figyeljek már, nevet a gyerek...A múltkor már az egyik anyóskérdésre reagálva idiótának neveztem az anyósomat, persze kaptam hideget-meleget, hogy ha ő nem lenne, nem lenne a férjem...de tényleg azt gondolom, hogy nem tiszta, és nem sokáig bírom már.
A férjemet kiskorában mindenért megverte, mert egyedül nevelte, és azt hitte, hogy csak így tudja majd kézben tartani a fiát. Megverte azért is, mert nem tudott fára mászni, nevetve mesélte, hogy "addig ütöttem, míg fel nem mászott..." A 37 éves fiát a mai napig egy öntudatlan taknyosnak nézi, ez engem már nem is érdekel, ha a férjem tűri, de én nem fogom engedni neki, hogy az én gyerekemmel is ezt művelje, pedig már most nem tartja tiszteletben, hogy én vagyok az édesanyja és nem ő.
Eljutottam arra a szintre, hogy már nem akarok menni hozzá a babámmal, bőven elég nekem 3 hetente fél óra nála.
Közben jár az agyam, megsajnálom, hogy csak a gyerekem nagyanyja, próbálok benne jót is keresni, lelkifurdalást keltek magamban, hogy milyen szar menye vagyok...
Bocsánat, hogy hosszúra nyúlt, számos történetem lenne még róla, ami lehet, hogy nevetséges, de én már inkább sírni tudnék...
Köszönöm annak, aki végigolvasta, és megírja a véleményét.
Nagyon jól kezeled és nagyon a helyén látod a problémát, egyáltalán nem reagálod túl. DE meg kell oldanod, különben robbanni fog!
Próbáld megbeszélni, szerintem is, előbb egyeztess a férjeddel!
Magadban pedig bocsáss meg neki mindenért, hiszen tényleg ő a gyereked nagyanyja, ő egész másképp fogja látni, neki ő a Nagyi lesz.
Amúgy meg tisztán látszik, hogy anyósod egyszerűen NEM NORMÁLIS. Hát hogy beszélhet valaki így? Nem lehet egyszerű az életetek, kitartást kívánok!
Nézd én azt nem értem, nem jár hozzátok, hiszen 5 hónap alatt egyszer volt nálatok. Ti jártok látogatóba, jó nem írtad milyen sűrűn és mennyi időt töltötök nála, de szerintem erősen túlreagálod a dolgot.
Mert például miért ne vehetnél neki ruhát, attól, hogy ő vett. Minek elmondani, hogy hányszor-hogyan szoptatsz- mondhatnád neki, igen kap tápszert, nem szopik éjszaka.
Most igaza van a férjednek, neked mindegy, az anyja nem fog változni, tegyél kicsit a kedvére.
Verni biztos nem fogja te gyerekedet, meg nem ő fogja nevelni. Túl nagy ügyet csinálsz az egészből szerintem feleslegesen. Pláne ha 3 hetente fél órát találkoztok, meg néha beül mellétek a kocsiba. Egyébként arra is van megoldsá, ha anyóssal találkoztok, tedd előre a gyereket vagy ülj te hátra a gyerek mellé. És találj ki valamit, miért ülsz ott. De engeded, hogy beüljön a gyerek mellé és aztán neked áll feljebb-én meg ezt nem értem. Miért nem te ültél/ülsz a gyerek mellett?
Minden problémádra van megoldás, csak szerintem nem duzzognod kéne, meg forralgatnod, hogyan szólj be neki, hanem józanul végig gondolni és találsz megoldást.
Köszönöm mindenkinek, aki válaszolt! Arra jutottam - visszaolvasva a véleményeiteket -, hogy más sem tudná túl sokáig akceptálni ezt a helyzetet... igazatok van, mindenképpen csak az a megoldás, ha rászólok, ha valami nem tetszik. Csak az a baj, hogy akkor megsértődik, meg kioktat... de tényleg tudomásul kell vennie, hogy ez nem az ő gyermeke.
Kedves Utolsó! Köszönöm neked is a hozzászólást, ez is egy vélemény. 1 hónapja voltunk nála, és azóta csak a múlt héten, ezért írtam, hogy elég nekem már 3 hetente látnom. Viszont azelőtt hetente minimum 1, de volt, hogy 2 alkalommal is meglátogattuk, és akkor nem 5 percet töltöttünk ott. Óhatatlan volt, hogy a gyermek megéhezzen, és előtte kelljen szoptatni - közben osztotta nekem az észt. Azt is utálom, hogy amikor szopik a gyerek, ő mászik a baba "arcába", és puszilgatja, mialatt a mellemen van. Szerintem ez sem normális viselkedés. Másrészről nem tudom, neked van -e gyermeked, ha igen, akkor tudod, hogy egy szülőnek fáj, ha bántják (akár szóval is) a gyermekét, ráadásul bárkivel találkozol, az első kérdések között szerepel, hogy átalussza -e már az éjszakát...miért nekem kellene hazudnom, hogy átalussza, meg hogy tápszerezem?! Szerintem egy normálisan gondolkodó nagymama mellett nincs szükség ilyesféle hazugságra!
A férjem tűr, mert vele is így beszélt anno, az lett belenevelve, hogy hallgasson. De én mást láttam anyukámtól. És hidd el, hogy anyósom úrhatnám, és mindent jobban tud, mindenbe beleszól anélkül, hogy kérdeznénk, és nagyon nehéz ezt így elviselni, sokat idegeskedem miatta.
en is kiirtam egy kerdest :) arra valaszoltal es jelezted, hogy te mar feltettel hasonlo kerdest.
Mintha az en anyosomrol olvasnek . !! kivetel O nem beszel ilyen csunyan. Egyebkent DETTO! elmondanam en naponta latom , mert be kell fejezenem a sulit es O vigyaz a babara delelottonkent. Szoval nekem meg eselyem sincs hogy beszeljek a ferjemmel hisz az O valasza, hogy "ne szidjam hisz annyit segit" Vegulis amiatt akarom befejezni a sulit, hogy utana melozhassak amig a ferjem suliba jar .. /kulfoldon elunk/ az en szuleim otthon elnek Magyarorszagon./
Szoval neki a lenyeg hogy a jovoben tamogatni tudjam a fiat.
Nekem is minden reggel gyomoridegem van.. Odaadom neki a babat es ugyerzem egy idegennek adom. Nem a NAGYI nak.. annyira sajnalom hogy erre nem gondoltam regebben, a hazassag elott, dehat akkor minden olyan masnak tunt. Szeretem a ferjem, de O mar befeszkelt kozenk. megmergezte a szerelmunk. Mar nem vagyunk olyanok egymassal mint reg. En tudom miatta. Ki nem allhatom . Egy sarkany. Mindent O akar kontrollalni, Mikor mit fozok mit csinalok. Te szerencses vagy. Nekem naponta kell elviselnem es O jon hozzank van kulcsa, csak ugy betoppan.. es akkor jon a visit.. megnezi a hutot a szekrenyekbe belenez. es kezdi a magaet.. MIert ez mier az... olyan ez mint egy remalom .. olyan O nekem. Nem tudom mi lesz a jovoben, meddig birom ....
Ebben igazad van, de most ennek sem látom értelmét, hogy megkérdezi, átalussza az éjszakát? Te megmondod az igazat és akkor gyötröd magad azon, amit mondott.
Van gyerekem, de viszonylag normális nagyszülőkkel, illetve ami problémám van, átlépek rajta. Én azt tartom, nem kell mindent észrevenni és mindenen feldőlni. Persze nem könnyű. Mondjuk a csúnya beszédért szólok, azt nem hagyom meg az ütögetést sem hagynám. Én szólok, Mama, legyenszíves- és már hallgat is. Apámnak meg keményebbben odaszólok.
De ha ilyen anyósóm lenne, biztos azt mondanám, amit hallani akar és akkor neked is jó, a férjednek is jó, meg anyósnak is.
Ha beszólsz az anyósnak és megsérted, akkor a férjed úgyis nyúz, hogy kérj bocsánatot és akkor még meg is alázkodhatsz és anyósod még inkább belelendül.
Én azt mondom, maximálisan igazad van, de ki kéne találnod valamit. Például, nem jártok olyan gyakran. Férjeddel megbeszéled, hogy vonja el a figyelmét, ha szoptatni akarsz.
Ne legyen lelkiismeretfurdalásod, ha máshogy nem boldogulsz, de ennek, ahogy leírtad nem látom értelmét, mert hosszú távon kikészíted magad. És a férjednél jobban senki nem ismeri az anyját, ha ő azt mondja nem fog változni az anyja, akkor ne számíts rá.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!