El vagyok keseredve mikor egy csinos anyukát látok! Más is van így?

Szia, illetve sziasztok!

Sajat peldambol kiindulva ugy tudsz tenni ellene, ha osszeszeded magad es valtoztatsz.

Ket gyermekem van, nekem is volt hasonlo korszakom. Az elso babat varva sokat hiztam, ez nem volt zavaro szulesig, de miutan eltunt a pocak ott maradt a nagy testem. Nah, akkor mar nem volt mire fogni, hogy kover vagyok. Es igyekeztem ugymond eltakarni, ami abban nyilvanult meg, hogy a laza, kenyelmes, melegitonaciktol vekonyabb nem lettem, de nem erzekeltem lepten-nyomon, hogy mondjuk eves utan szukebb a nadrag, vagy buggyosodik az uszogumim, stb, azaz a tudatomnak jobb volt, egyebkent meg nem. Alapban azt gondoltam, hogy huh, milyen jo sportos vagyok, meg lezser, merthogy szep a tornacipom, meg alapban vegulis szep az a melegito, sportos, de megis piros a dzsekim, osszefogott hajamat lengette a szel. De amikor egy-egy kirakatban visszatukrozodott a sajat magam kepe, akkor elastam volna magam legszivesebben es olyankor mindig raebredtem, hogy en nem sportos vagyok es laza, hanem onmagamhoz kepest szarul nezek ki.

Mondjuk mar mentek le a kilok, gyorsan is, szepen is, mert tornaztam, de egyszeruen nem volt lelkierom hordani, vagy egyaltalan felprobalni az eredeti, csinos ruhaimat, mert feltem a csalodastol, illetve attol,hogy kenyelmetlenek lesznek es szanalmasan mutatok bennuk. Mert hiaba kezdett mar a testem a regihez hasonlitani, de belul meg nagyon mas voltam.

Azutan a ferjem nagyon finoman megjegyezte, hogy sose gondolta volna, hogy egyszer beulok es fenyes, draga kavezoba pamut melegitoben. Meg azt is megjegyezte, hogy csodalkozott, hogy a pincer finoman nem kuldott ki bennunket.

Akkor nagyon rosszul esett, de igaza volt, igy meg aznap eloszedtem a regi cuccaimat. Es jok voltak ram. Nem tokeletesen jok, de hordhatoan jok. Abban a pillanatban nem ereztem magamat komfortosan bennunk, mert lelekben meg nem nottem fel a hordasukhoz, viszont egybol ki is mozdultunk es jott a felismeres: milyen jo, hogy a ferjem szeme csillog, milyen jo, hogy megpaskolta a fenekemet, milyen jo erzes, hogy az ismeroseink akikkel osszefutottunk amulva neztek (hiszen elotte valo nap epp veluk vonultam be pamut naciban a kavezoban, masnap meg en voltam a szovetcsiponadragos-blezeres-cicislany frissen mosott hajjal). Es igen, az is nagyon jo volt, hogy nem kellett vadul a pici babammal foglalkozni hirtelen (ezzel kerulve ki a latoszogbol), amikor a penztarnal megjelent mellettem egy csini ruhas, mukormos noci (aki mondjuk olyan allapotban volt, mint en alapban), hanem en is talpon maradhattam mellette is, nem ereztem szurkenek magam mellette.

Nekem ez volt az attores, utana jott a lendulet. Tovabb folytattam a tornat (tudom, nincs ido ra, elotte en is erre hivatkoztam, de rajottem, hogy napi 40 perc szinte mindig akad otthon erre a celra, amikor mondjuk a sracok latotavolsagon belul jatszanak, vagy alszanak). Nem azt mondom, hogy nekem minden nap frissen belott hajam van, ez nem igaz, de en egy ideje direkt eros, feltunobb szinre festetem, odafigyelek arra, hogyha mashova nem is, de fodraszhoz havonta eljussak festetni es hajveget vagatni, harom hetente a kozmetikus szemoldokot treniroz. Ez a hajszin pont jo ahhoz, hogy akkor sem valik igenytelenne, ha epp nem frissen mosott, hanem normalisan fel van tuzve (mondjuk nem lofarokban, hanem par csattal, egy-ket tincs csavarintasaval, elvalasztassal), kifejezetten dekorativ szerintem. Es nem tart tovabb 3 percnel gyakorlattal.

A borommel nekem is van gondom, kezeles sokaig tart, arra nem tudok havonta idot szanni, pepecselni sem tudok sokat kremekkel, maszkokkal, radirokkal otthon, a kialvatlansag latszik a szememen, boromon. Sminkelni en szoktam, ha nem is mindennap es nem is a jatszoterezeshez, de ha pl mar postara, vagy nagyobb boltba megyunk, akkor igen, tehat 7 napbol 5szor biztosan. Nem alapozok, azt elkennek a gyerekek, vagy lefolyna rolam, de tudom, hogy a szemem szep, a pillaim hosszuak, igy azt kihangsulyozom, pici arcpirosito is belefer, az is sokat elvesz a sappadtsagombol. Ez sincs tobb 5 percnel.

Oltozes: nem jarok kiskosztumben, de hordok szoknyat, rovid ruhat, ilyenkor telen is garbos nyaku vastagabb, szuk kotott ruha vastag harisnyaval, vagy epp szuk farmerrel, csizmaval. Egy nyaklanc, vagy egy ov hozza es maris jol nez ki egyutt, kifejezetten csinos, divatos, de nem is tul macas.

Tenyleg ki lehet lepni ebbol lanyok, higyjetek el nekem, a csinos anyukak sem kulonlegesek, az o kezuk is lesz kakis pelenkazas kozben, ok is lehet, hogy epp csak 3 orat aludtak osszesen ejszaka 5 reszletben, ok sem feltetlenul feszitenek egesz nap a tukor elott, nekik is annyi ideig tart felhuzni egy csinosabb ruhat utcara lepes elott, mint amennyi ideig egy tiszta melegitot tartana az otthoni helyett.

(Remelem, hogy nem leszek lepontozva, mert a multkor is probaltam hasonloan batoritani egy hasonlo kerdesnel es vegul el lettem kuldve melegebb eghajlatra, mert kiderult, hogy nem segitseg kell, csak panaszkodotars.)

Már sokan leírták előttem amit én is érzek,gondolok magamról.

(a kapucnis szemétlevitel különösen tetszett,mert magamra ismertem)

Ami nekem beválik amikor csini nők között járkálok az az,hogy ha meglátok egy frankó fölsőt,ruhát,csizmát,cipőt sálat,akkor veszem a fáradtságot és az elkövetkező napokban megveszem magamnak.Megfogadtam,hogy minden hónapban veszek valamit magamnak,mert ezt igenis megérdemlem...

Márpedig ha megvettem akkor már hordani kell!!:)És a melegítő helyett az új csini nadrágot veszem elő,mert alig várom,hogy felvegyem.

Igaz akik ismernek rögtön kérdezik,hogy hova megyek,sőt a múltkor elég sötétre sikeredett az összeállítás és még azt is megkérdezték,hogy kinek a temetésére megyek?:((

De majd megszokják....

Egy darabig én is így éreztem, aztán egyrészt úgy döntöttem, hogy én miért is ne nézhetnék ki jól, másrészt rájöttem, hogy nem másokhoz kell magam hasonlítani. Én sosem voltam az a vékonyka, lapos hasú leányzó, oké, dagi sem voltam, sőt, kamasz koromban egész sovány voltam egy időben, de nem vagyok és nem voltam soha vékony ALKAT. Már három éve, hogy szültem, de még mindig maradt egy kis hasam, a hátsómról nem is beszélve, de főleg a csípőm a problémás terület. Pedig ugyan annyi kiló voltam, mint a teherbeesésem előtt, és akkor ezek a kis párnák nem voltak ott. Ez van. Ettől én még öltözködhetek nőiesen, csak meg kell tanulni, mi áll jól.

Az arcommal szerencsére mindig meg voltam elégedve, bár a bőrömre vigyáznom kell, mert a pattanások még most is kísértenek néha, szóval nálam a napi arctisztítás nagyon fontos. Azt nem mondom, hogy néha nem karikás a szemem, ha keveset alszom, de egy jó alapozó meg korrektor sokat lendít a helyzeten :D

De azt is elfogadtam, hogy bizonyos napokon lerúgottan nézek ki, mint ahogy szerintem mindenki más is. Persze, ha megyek valahova, ilyenkor is próbálok valami esztétikus kinézetet kicsikarni, de ha itthon vagyok, hát néha én is lehetek kócos, vagy akármilyen. Nincs abban semmi :)

NEM!

Mert 39 éves vagyok egy 11 éves és egy 21 hónapos gyrekkel és nem érzem magam lepukkantnak.

Soha nem megyek tréningneben sehova, maximum kirándulni az erdőbe.

5-6 hetente fodrász, körmeimet a tesóim csinálják, szőrtelenítek, szemöldököt szedek itthon.

Most 67 kg vagyok (170 cm)

Igaz mielőtt 1999-ben a fiammal teherbe estem 63 kg voltam, bár azóta sosem.

Én sem egészen így érzek,mert a lehetőségekhez képest kihozom magamból a legtöbbet.

Viszont túlsúlyom jócskán van,így januártól ( mintegy újévi fogadaloként ) összekapom magam ezen a téren is.Torna,diéta és remélem -20 kg.

Visszatérve,valóban erőt kell venni magadon,és igenis kicsit jobban odafigyelni.Ne komplett,hatalmas változásokon törd a fejed,inkább apróbb dolgokon változtass!Előttem már írta valaki,hogy egy melegítőszett felvétele pont annyi ideig tart,mint egy csinos farmeré,meg felsőé.És valóban!:)

Némi önbizalomerősítés is jól jönne neked,hogy ne lásd ilyen borúsan magadat és a helyzetedet.Ha eleve úgy állsz neki,hogy "ááá de sz.rul nézek ki" akkor úgy is jön le a környezetednek,meg ráadásul tényleg beleivódik a mindennapokba.

Szóval hajrá,mert csak te magad tusz változtatni.