Ha azokat az időket éljük, hogy "sosem" kell aggódni, mert minden gyerek más, és nem lehet hasonlítgatni, akkor hogyan derül ki, ha egy gyermek mégis le van maradva?

Egy gyereket nem lehet tankönyv szerint nevelni hogy ekkora meg ekkora legyen és szellemileg mennyit kell hogy teljesitsen.

Hatalmas különbségek vannak amiket kétségtelenül a szülők vesznek észre de azért van a gyerekorvos meg a védőnő hogy mivel ők ritkábban látják a gyereket kiszürjék a rendellenességeket.

anyukák meg képesek parázni pedig a kisnövés lehet genetika hiába van napi két kakis pelus és eszik sokat a baba.

A józan észt kell haszn álni: Hallgatni az orvosra és a védőnőre is.

Ha egy gyerek mozgása fejlődik,ha tud egyedül játszani,mozog eleget,figyel a körülötte levő dolgokra,akkor biztosan nincs semmi baj vele.

Ha 8 hónaposan is csak fekszik még,nem kúszik-mászik,ül vagy áll,akkor már érdemes aggódni. Ha csak fekszik vagy ül a széken,és nem érdekli semmi,csak néz maga elé,akkor már lehet aggódni. Ha kétévesen sem mond egy szót sem,akkor is.

De még ekkor sem biztos,hogy valóban el van maradva a gyerek.

Akik pedig itt válaszolnak,azok többnyire a saját tapasztalataikat mondják el. Ez lehet hasznos és nem hasznos is.

Nekem 3 gyerekem van,de mindegyik más testalkatú,és mindent másképpen csináltak. De mindegyik egészséges,jól fejlődött kamasz lett.

Figyelni kell rájuk,de nem szabad túlaggódónak lenni.

Nyilván azért mondja ezt a doktornő, mert nincs olyan betegség, aminek ez a tünete: 1,5 éves 10 kg és kisebb ruhákat hord, mint a korának megfelelő. (bár zárójelben jegyzem meg, nekem van olyan bodym, ami 4 hónaposokra van méretezve és most már 27 hónapos a fiam, de még szerintem nagy rá) Nyilván, ha valami baja lenne, lenne más tünet is. Egyébként tőlem is kérdezte orvos, amikor másfél éves volt a fiam, hogy koraszülött volt, mert igen pici, és 440 hétre született több, mint 4 kilóval És 10 kiló volt másfél évesen.

Egyébként pedig az látszik, hogy egy gyerek nem fejlődik megfelelően vagy csak másképp fejlődik. Nem lehet ezt így megmagyarázni, de észre lehet venni. Egy doktornő, aki nap mint nap találkozik gyerekekkel különösen látnia kell.

Ha egy gyerkőc vékonyka, még nem ok az aggodalomra. Amennyiben nem beteges, 1,5 évesen mát illik mennie, gagyognia (vannak akik már kezdenek beszélni, de van aki a beszédet 2,5 évesen kezdi) Aggódni akkor kell, ha a vékonyság betegességgel, gyengeséggel (a magához való ereje sincs meg) társul. A gyerekek valóban nagy szórást mutatnak fejlődés terén és nagyon nagyok lehetnek az egyéni eltérések. Vannak gyerekek akik 9 hónaposan szaladnak, de éppen más területen, mint beszéd lemaradnak. A legtöbb gyermek valamiben nagyon jól fejlődik (ahogyan a nagykönyvben meg van írva), másban pedig lemarad. Mozgékony a gyerek, vagy éppen frecsogós. Ha együtt van a kettő az nagyon jó, de ritka. Viszont ha az anyuka fejében szól a vészcsengő és úgy érzi valami nagyon nincs rendben, akkor mindenképpen utána kell járni. A védőnő tud tanácsot adni ez ügyben.

Az egyéni fejlődési eltérések óvodás, kisiskolás korban kezdenek összemosódni és közelíteni egymáshoz egyre kisebb különbségeket mutatva.

józan paraszti ész.... ha te 180, az Apa 200 cm magas, akkor sürgősen vigyétek el fejlődés neurológiára, mert lemaradott a gyereketek. De nyilván nem erről van szó, gondolom sem te, sem apa nem nagy darab...

Vagy pl. nyilván ha 2 éves kora után még egy szót sem mond, akkor baj van.

De azt hasonlítgatni, hogy valakinek a gyereke 7 hónaposan áll és kapaszkodva megy, vagy épp valakinek 15 hónaposan indul el a babája tökéletesen értelmetlen, mert ez semmit sem jelent. Vannak korok, amiket elérve már kell tudnia dolgokat, beszéd/mozgásfejlődés terén.

Ezért van a védőnő és a doki, hogy figyeljék nehogy gond legyen.

Jobban bízz a paraszti észben!

Én még annyit tennék hozzá, hogy az anyukák azért írják azt, amit írnak, mert tényleg minden gyerek más és egy normális orvos, védőnő is pontosan tudja, hogy a várt mozgások (felülés, mászás, járás stb.) nem határolható be csak egy adott hónapra (például járni 18 hónapos korig "illik" megtanulnia).

Nekem ikreim vannak, időre születtek, normál súllyal, tehát nincsenek lemaradva. Mégis a fiam mindent jóval korábban csinált, mint a lányom. Nem aggódtam, mert láttam rajta, hogy teljesen más beállítottságú és csak azért nem csinálja a dolgokat, mert még nem érzi szükségét.

Szerintem Te is megnyugodhatsz: orvos és védőnő is ugyanazt mondta, vagyis attól, hogy alacsony és vékony testalkatú a lányod, még nincs semmi baja, sőt, a maga ütemében fejlődik! ;)

Vannak bizonyos normák, amiket a dokik is szem előtt tartanak.

Én pont amiatt aggódhatnék, hogy vajon a fiam miért olyan nagy.

7 hónaposan már 85 cm volt, ami jócskán másfél éves méret.