Mit tehetek, ha nincs el a baba hàtul az ülésben?

Cumilánccal kösd a gyerekhez a játékot és úgy nem tudja ledobálni. Akár többet.

Legyenek ezek olyan játékok, amit csak a kocsiban kap megy így az mindig érdekes lesz.

Meg kell fordítani, akkor

1. nem az ülést nézi

2. nem lesz rosszul, mert háttal utazik

Olyan meg nincs, hogy a párod nem engedi. Hogyne.

Mi mindent kipróbáltunk és semmi nem jött be a nagyobb lányomnál. Utálta a babakocsit, a hordozót és a gyerekülést is, tökmindegy merre nézett, mit énekeltem, ki ült mellette, vagy kapcsoltam-e neki mesét. Másfél éves korában mintha rájött volna, hogy ez nem olyan tragédia és azóta jól elvan. Most sincs mindig kedve, de már 3 éves, meg lehet vele beszélni, le lehet kötni mondókázással, stb. Nemrég olvastam, hogy idegrendszeri fejletlenség is okozhatja ezeket, én valami ilyesmit látok bele a mi esetünkbe, mindenesetre erre már sosem lesz válasz.

A kislányom totál más. Ő 2 perc alatt alszik az autóban és csak akkor kel fel és kezd el nyűglődni, ha megállunk. Őt viszont lehet ilyenkor terelni énekléssel, játékmutogatással, stb.

Őszintén szólva én a naggyal nagyon sokszor döntöttem úgy, hogy nekem nem éri meg egy program sem ezt a jellegű macerát. Idegben vagyok, mert a gyerek kivan, a program második felében meg már azon agyalok, hogy megint mindjárt idegben leszek, mert indul előről a tortúra hazafelé. Köszi, nem. Teljesen berendezkedtünk arra, hogy csak oda autóztunk, ahova muszáj. Amúgy vagy tömegközlekedtünk és rám volt kötve/kézben volt, vagy nem mentünk sehova. Nem kell végletekben gondolkozni, ez nem jelenti azt, hogy soha többé. Azt jelentette, hogy összeszorítottuk a fogainkat és amíg el nem kezdte jobban viselni az utakat, addig sokmindenről lemondtunk, átszerveztük az életünket. Esetünkben 1,5 éves koráig, na bumm, nem történt tragédia.

3 éves koráig háttal utazott a gyerekem. Igen, úgy biztonságos.

Unokatestvérem mentős. A legdurvább, mikor a full vétlen (btw nem kis kocsi, hanem városi terepjáró) autóban, 50-nél meghalt egy 1,5 éves kislány, mert "kitört a nyaka". Amikor ezt mesélte, még nem volt gyerekem, de megfogadtam, hogy addig utaztatom háttal, amíg lehet.

1,5 éves koráig úgy mentünk mindenhova, hogy én ültem mellette hátul. Kb 1,5 éves korától megoldódott magától. Utána már sosem zavarta. Az is segített, amikor már tudtam a kezébe adni valamit enni.

Mesét sosem kapcsoltam.

"és még extrábban figyelek, hogy ne bukjon előre a feje."

Egy ütközésnél mondd már meg, hogyan figyelsz extrábban, hogy ne bukjon előre a feje???

Lehet nagyobb stressz a babának és neked is eljárni a foglalkozásra, mint amekkora haszna van…

Ha mással nem tudod lekötni, úgyis a mese lesz a vége, ha ez szembe megy az elveiddel, akkor az összesen 1 órás sírás sem kéne, hogy beleférjen.