Akik kettőnél több gyereket vállaltak nem bánták meg?

Ezt ugyanúgy kérdezhetnéd azoktól is, akik egynél többet, vagy úgy általában vállalnak gyereket. Ha van gyereked, akkor tudod, hogy milyen az életetek, ti mit bírtok, mennyire férne bele egy többedik pindur, így ennek fényében tudsz dönteni. Mások tapasztalatai ebben pont nem relevánsak, mert minden élet és élethelyzet teljesen egyéni.

Nekünk csak két gyerekünk van, de ismerősi körben többeknek van 3 és 4 gyereke is, egyik ismerősömnek 5, és ők nem bánták meg. Nyilván nem egyszerű, de ők így boldogok, innentől kezdve nincs mit megbánniuk. Mi tudjuk magunkról, hogy ezzel a meglévő 2vel is alig bírunk, nálunk nem férne bele az időnkbe, energiánkba egy harmadik is, szóval nem vállalunk. Ez marhára egyéni, és te tudod, hogy nálatok mi a határ.

Az egyet is megbanják. Levelezőn járok egyetemre. Az anyuka szaktársak játsszák a tipikus szuperanyát, de 10/10 síránkozik egy idő után milyen szar az élete és mennyivel jobb volt gyerek nélkül. Ha pl csak 9-11-ig van óránk, bent maradnak este 8ig. Járkálnak a városban vagy csak leülnek valamelyik folyosón és kötögetnek, olvasnak. Szabadnapnak élik meg.

A szingli anyák még jobbak; letagadják a pulyát úgy ismerkednek és csodálkoznak hogy kiakad a pasi miután bevallják az igazat. Ndm tudnak normális munkát vállalni, nincs pénzük és senkinek se kellenek.

Ha meg mondom hogy de jó hogy én nem voltam olyan barom hogy gyereket vállaljak, akkor jön erős váltás : ..ÖÖöÖmmm deehh amúgy jó, semmi pénzért nem változtatnéékkkkk igazi áááldás anyának lenni.

Ja b+, azért menekülsz otthonról 😂

#5 jah én múltkor voltam 10 éves osztálytalin és az egyik friss anyuka ott ventillált nekünk, hogy mekkora szívás ez az egész, a férje alig veszi ki a részét, hiányzik a korábbi élete, majdnem elbőgte magát…

Aztán hazamegy és vigyorgós képeket posztolgat a gyerekkel, mintha minden tökéletes lenne. Szánalom. Szerintem az emberek 90%-a kicsit sem élvezi a szülői létet. És őszintén meg is értem, mert kicsit sem tűnik élvezhetőnek.