Karácsonyra hány éves kortól kért nálatok a gyerek "alternatív" ajándékot fizikai játék helyett? (pl. élmény, adomány mások részére) Mikortól kezdtétek el mondani neki ennek a lehetőségét?
Off/előzmény:
Nem volt itthon sosem játszóház mennyiségű játék, de amennyi van, azt is soknak tartom, és kísérletezem egy ideje azzal, hogy nagy mértékben lecsökkentettük a játékok mennyiségét. Jelenleg a pincében vannak, de annyira jól sikerült eddig az, hogy nagyon kevés játék van elöl, hogy egy részét biztosan el fogjuk adni vagy ajándékozni, mert azt vettem észre, hogy így sokkal hosszabban játszanak egy dologgal, amihez korábban hozzá sem nyúltak, mióta megkapták, avgy max. szétdobálták. Illetve sokkal több kreatív játék is van. Sokkal nagyobb a rend is, mindennek megvan a helye, amit a gyerekek is tudnak (8 és 5 évesek), és el is pakolják szépen. (Eddig is volt nálunk egy olyan szabály, hogy addig nem vehet elő újat, ameddig el nem tette a régit, mégis könnyebb így a pakolás, ahogy nézem). Teljesen el vagyok képedve, mennyivel hosszabb ideig el tudnak így játszani. Korábban azt gondoltam, hogy másoknál milyen jó, hogy sokkal több a játék, mint nálunk, és hogy ha több lenne, akkor tovább ellennének egy-egy dologgal. Aztán frusztrált lettem attól, hogy gyakran van kupi, mégha amúgy el is szoktak pakolni, de már nem volt annyi hely, hogy ezt gyorsan meg lehessen tenni, és nem volt egy jól átlátható rendszer sem, túl sok dolog volt egy polcon.
On:
Jön a karácsony, amire játékokat fognak kapni, aminek egy részétől már előre tartok, hogy fölösleges lesz. És nem azért, mert nem jó ajándékok, csak tudom, hogy vagy valamit ki fogunk tenni helyette, vagy nem fogjuk megtartani. Igen, tudom, hogy ez bicskanyitogató sokaknak, ezért is írtam a fentebbi előzményt, hátha úgy jobban érthető. A családnak hiába jelezzük, nagy részüknek az ajándék vásárlás az egyik szeretetnyelve, és sértődés van belőle.
Arra gondoltam, hogyha a gyerek kérne alternatívaként élmény jellegű ajándékot, vagy mások részére adományt abból a pénzből, akkor talán jobban elfogadnák. Beszélgettem a nagyobbik gyerekemmel arról, hogy mi mindenre lehet felhasználni még a pénzt, és pár nappal később már magától kezdte mondani, hogy majd ő eladja a játékait, és odaadja a pénzt annak, akinek nincs.
De mikortól reális ez? Tapasztalatokra lennék kíváncsi olyanoktól, ahol hasonló elképzelésetek volt, vagy a gyerek magától kezdeményezte. Bevallom, nekem sosem jutott ilyen eszembe gyerekként, nem is hallottam sajnos senkitől a környezetemben. Bár nem is voltunk annyira eleresztve pénzzel, ezért a karácsony és a szülinap mindig nagyon különleges volt, hogy végre megkaphattuk azt, amire egész évben vártunk. Ezt sem szeretném elvenni a gyerekektől, a nagy is várja nagyon az áhitott mikroszkópot.
Akiknél nem kért tárgyi ajándékot a gyerek, hány éves volt, mikor először így alakult, és mit kért helyette? Hogyan fogadta a család többi része?
Nincs olyan, hogy egy gyerek magától ne kérjen, csak, ha a szülő rá erőlteti, mint a ti esetetekben. Mivel nem sok szülő teszi, nem hiszem, hogy sok hasznos válasz lesz.
Igen, ő mondta, de volt egy előzménye, amit te találtál ki. A rendszer NEKED tetszik, SZERINTED jó. Olyan gyerek nincs, aki szerint jobb a kevés játék, mint a sok.
Te beszélted bele a gyerekbe, hogy szerinted az milyen szuper jó, ha ahelyett, hogy ajándékot kap eladományozzátok a pénzt.
És lehet most el is hiszi, még lehet a fa alatt is, de amikor januárban bemegy majd az iskolába és minden gyerek meséli, hogy micsoda új, menő mittudom én milyen játékot kaptak, a te gyereked meg azt, hogy adományoztatok 30.000 Ft-ot a kutyamenhelynek, akkor hidd el nagyon sz.rul fog neki esni. Az is, ha azt kapja, hogy majd nyáron elmentek mittudom én hova nyaralni.
Nem tud még hosszútávon gondolkodni, nem tudja felmérni milyen érzésekkel fog járni számára a lemondás.
Ezt a legtöbb ember felnőttként se tudja megtenni, aki valóban adományoz a születésnapján általában az is valamiért teszi, szocial media lájkokért, mások elismerésért, hogy megdicsérjék milyen jó ember...
A lànyom a 8. Szülinapjàra színhàzjegyeket kért.
Évente 1-2 kiselőadàson voltak a duliból ès nagyon tetszett neki.
De ha karàcsonyra olyan dolgot kapna ami nem kêzzelfogható, még a tesói jàtszanànak az új jàtékaikkal, hàt ő minden lenne csak boldog nem.
Nyilvàn az ovisaimat nem fosztanàm meg attól hogy jàtékokat kapnak, mert ők még nagyon nem êrtenék hogy a fa alatt miért van 2papírfecni (belépőjegy)
Semmi gond a kevesebb játékkal, de azért a szélsőségek sem jók. Sem az, hogy kismillió dolog van egyszerre elől, de az sem, hogy van x játék, ha kap újat akkor valamelyiket elkell ajándékozni. Lehet szelektálni, amikkel már nem játszanak (kinőtték, sose szerették stb) azokat nyilván ellehet passzolni, ha már a gyereknek nem kell.
Az, hogy szerinted mennyi minden jönne ki az ajándék árából a bűntudatkeltésen kívül semmire sem jó. Nyilván elfogadja (ekkora korban még hozzád idomul, kamaszkorra ez majd elmúlik), meg azt fogja mondani, amit hallani akarsz, persze hogy a kis lelkiismeretét nyomja, hogy neki van másnak nincs és belebeszélted. Szoktunk adományozni, segített is benne a gyerekem, de NEM ajándék helyett! Kiválogattuk a kinőtt ruháit, aminek semmi baja elvittük a védőnőnek, mert másnak jó lesz még. Szelektálta a játékait, amiket "kinőtt már" (másodikos, már nem játszik a pötyi kirakóval meg a 12-36db-os kirakókkal stb), berakta egy dobozba, hogy adjuk oda olyan kicsinek aki játszik vele.
Az élmény ajándékot önmagában kisgyerek nem tudja még értékelni. Kicsit olyan "nesze semmi" dolog, volt már kirándulás kérése, hogy menjünk el, de az nem ajándék. Ekkoráknak még a kézzel fogható ajándék az ajándék. Ami nem egy napig tart, hanem sokáig és szereti.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!