Hány éves koráig segítettél a gyerekednek a tanulásban, házi feladat megírásában?

Nem leszek nagy segítség, de a válasz engem is érdekel. Ha a saját gyerekkoromra gondolok, velem max alsóban tanult anyukám.

Nem igazán volt szüksége rá. 10.-től kért néha segítséget, mikor már komolyabb lett az anyag.

Ameddig igény van rá. Velem anyám még gimiben is leült matekozni,ha kellett, sőt az érettségi tételeket is neki mondtam fel.

1-2-ban kellett rendszeres segítség, utána csak ritka esetben.

Első-másodikban velem tanult, ott ültem, próbálta egyedül, ha nem ment segítettem (rávezettem a megoldásra). Harmadiktól kezdett kicsit lazulni, hogy nem voltam konkrétan mellette, de rá rá néztem, bementem, ha elakadt segítettem. Ötödikre már egyedül ült neki, azóta (most 6.-os) egyedül tanul, nem járkálok be, de ha valamit nem ért akkor szól és megyek segíteni vagy ha kéri, hogy a verset, szóbelit szeretné felmondani.

A fiam már hetedikes, de nemhogy kevesebbet kéne vele tanulni, inkább többet. A matekoktatás pl. kb egyenlő a 0-val. Azt az apja viszi vele, én pedig a többit. Nem is beszélve a központi vizsgára való felkészülésről. Lemaradások kezelése is ránk marad ugye.

Alsóban nem kellett tanulni vele. Most ötödikes, idén már le kell ülni mellé, most tanul tanulni (ez történelem és környezetismeretnél van). Illetve ha hiányzik, akkor matematika, német pótlásnál kell segíteni elmagyarázni.

Ha kéri, most is segítek - 14 éves gimis.

Velem még felnőtt koromban is tanult az anyukám, amikor egyetemista voltam, nem hitte el, hogy rendesen tanulok. Bár mindig jó tanuló voltam, az volt a rögeszméje, hogy én egyedül nem tudok tanulni. Azért írtam ezt le, hogy lásd, ilyen is van.