Mikor egy pár gyereket, gyerekeket vállal, akkor gondol arra, hogy nem a szülőknek, testvéreknek szülik azt?
Arra gondolok, hogy a gondoskodást egyedül is meg kellene tudni oldani, az egyéb teendők mellett, nem folyton ugráltatni anyukát vagy tesót, hogy segítsen.
Szitu az, hogy barátnőmnek van két lánytestvére, húgánál nemrég született a harmadik gyerek, de a nagy is csak óvodás, és állandóan hívogatja, hogy segítsen, meg anyukáját is akivel párom lakik. Szülők elváltak már rég. Ez talán nem is lenne gond, ha ott laknának helyben, de 40km-re van a házuk ami azért nem kevés, és persze a hugicáék azzal nem foglalkoznak, hogy mennyibe kerül a benzin, jól nem is keresnek, sajnos kedvesemet meg nemrég el is küldték, és most nem is biztos , hogy talál januárig munkát. Párom szombaton is volt, meg szerdán, anyós meg hétfőn. Tudom, hogy imádják a piciket, de azért már időnként ők is kiakadnak erre.
Ráadásul most a nővérének is ikrei születtek, még nem jöttek haza, mert korai babák, de tartok tőle, hogy majd oda is kell menniük, és persze ők sem velük egy faluban laknak. Már megvolt a jel, mert a nővér még benn van a kórházban, de a nagy fitneszes férje úgy látszik nem képes elindítani a mosógépet, mert ők mosták ki a szennyesüket.
Tudom, hogy időnként kell a segítség, korábbi kapcsolatomból nekem is ikreim vannak, de hozzánk csak akkor jött fel anyós, mikor délutános voltam, és akkor is csak fürdetésre, minden mást megoldottunk.
Szerintem ebbe te ne szólj bele.
Nem is éltek együtt.
Nyilván ha valaki nem akar segíteni az nem fog. Szóval ha ők mennek akkor az a saját döntésük.
Semmi baj nincs ha kimosták a szennyest.
Gondolom te a pasi vagy.
Egy nőt jobban érdekel szerintem egy baba. Többet megy a tesójához babázni mint egy férfi.
Teljesen normális ahogy ők vannak.
A te exednek nem kellett annyi segítség. Ezeknek a nőknek kell. Egyikkel sincs semmi gond.
Lehet ha nektek is van segítség akkor ma nem az exed.
Ne avatkozz bele ebbe az egészbe. Majd a családjuk tudja kinek mi a jó.
Szerintem csak abból lehet hülyét csinálni, aki hagyja magát. (nagyszülők, testvér egyszerűen mondjon nemet, ennyi)
Ez köztudott itt a gyakorin, hogy ha a nagymama sokat jár a gyerekhez az a baj, hogy rájuk telepszik, hogy minek megy, ha meg nem ugrik minden füttyszóra, nem szereti az unokáját. Nem lehet igazságot tenni.
Én is azon a véleményen vagyok, hogy nem a nagyszülők és testvér feladata felnevelni az én gyerekeimet, sosem voltam az a lepasszolós fajta, nagyon szeretek a gyerekeimmel lenni, nem teher számomra.
Lehet hogy én vagyok hülye, de nem értem.
Barátnődnek a testvére bevállalt egy 3. gyereket. Eddig oké.
Párod az anyjával lakik, ha jól sejtem és őket is hívogatja a te barátnőd húga? vagy mivan?
Gyanítom ugyan az a troll vagy, aki tegnap feltette a miért nem megy haza a 7 éves gyerek egyedül kérdést... Ott is ennyire tisztázottak voltak a szálak
#3 Nagyon nem vagyok troll, vagyis nem az akire te gondolsz, és nem őket IS, hanem őket hívogatja, hogy menjenek segíteni neki.
Azzal nem lenne bajom, hogy időnként mennek, de az amit a hugica csinál az már túlzás, és azért üzemanyagban sem kevés, miközben anyós boltban dolgozik barátnőmnek meg most nincs munkahelye. Ráadásul még sürgeti is őket, hogy mikor indulnak már, olyanok miatt, hogy ő menni akar körmöshöz.
Én anyósom gyalog elsétált hozzánk, nem kellett 40km-t utaznia. Barátnőm nagyon rendes, és segítőkész, de 50-60 ezret havonta biztos eltankol csak azzal, hogy odajár. Volt mikor a mi találkozónknak is keresztbe tett, mert úgy volt hogy találkozunk, és most indul, de a hugica még kitalált dolgokat.
Amúgy birom a gyakorit, mert felteszek egy kérdést, jelen esetben a gyerektervezéssel, és erre beleálltok a kérdezőbe.
Nézd normális ember úgy és annyi gyereket vállal, amivel maga is elbír. De ha a segítséget adják, nem fut el előle.
Ugyanakkor: normális ember azt is tudja kezelni, ha ugráltatni akarják és ő nem szívesen segít.
Azaz ne szólj bele! Párod és anyja el tudják dönteni, hogy nekik mennyi segítségnyújtás fér bele.
Ha meg nem, az az ő bajuk.
Te max otthagyhatod a párodat, ha úgy érzed, sose fog kiállni magáért és te nem akarsz asszisztálni ahhoz, folyamatosan máshoz rohangál segíteni.
Két gyerekem van, sosem volt segitsegem, a férjemmel együtt oldottunk mindent
Tisztában voltam vele már az elsőnél is, hogy nem lesz aki a seggemben üljön, egyedül leszek vele napközben stb
Szerencsére férjem kivette mindig a részét mindenből.
Igen ez nem egyszerű helyzet.
Nekem 4 gyerekem van ( nálam a kicsik ikrek) Ebből 6 évig teljesen egyedül neveltem őket. Szüleim akikkel egy faluban laktunk sosem jöttek segíteni. Párszor kértem de nem jöttek így feladtam és igyekeztem megoldani az életünket annak tudatában ,hogy senkire se számíthatok. Ha nagyon ritkán volt olyan helyzet akkor fizetős segítséget alkalmaztam.
Azóta mindkét húgomnak születtek gyerekeik. Hozzájuk bezzeg menhek és segítenek is pedig 25 illetve 80 km-re laknak.
Nekem azóta lett új férjem. Érdekes azóta meg jönnének segíteni de még mindig nehezen fogom fel, hogy akkor miért nem tudtak jönni mikor nagyon nagy szükség lett volna rájuk. Most már mindent megtudunk oldani a Férjemmel hiszen a gyerekek már nem kicsik. Bennem van nehéztelés még mindig. Tervben van a közös baba. Kíváncsi leszek ,hogy akkor mi lesz bár most van egy tündéri Anyósom aki szívesen segít amikor csak tud.
Igen abban igazad van ,hogy gyerekvállalás esetén elsősorban a szülők dolga a gyerekükről való gondoskodás. Az én esetemben a gyerekeim apja külföldet választotta a gyerekei helyett. Először azt mondta munka miatt megy ki majd közölte, hogy nem is szándékozik haza jönne. Nem egy másik nő miatt (azóta sincs senkije) egyszerűen ő magának akart pénzt gyűjteni. Most így jó pár év után szerintem bánja. Látja hogy a gyerekek mennyire szeretik a nevelő apjukat aki mindent meg is tesz értük, őt pedig a saját gyerekei se keresik de ezt eredményezte,hogy nem kereste őket évekig.
Tehát mint láthatod semmi sem garancia semmire. A volt férjem egy nevetséges összeget fizet gyerektartás címen tehát még így se gondoskodik róluk.
Te is szétmentél a gyerekeid anyjával és gondolom ti sem így álltatok hozzá amikor a gyerekeket terveztétek.
Köszi 6-os a normális választ! Én így úgy gondolom, hogy ez a normális hozzáállás, mert ez különböztet meg minket a kisebbségiektől, hogy annyi gyereket vállaljunk amit magunk becsülettel fel tudunk nevelni, nem csak potyogtatunk, mert van CSOK, meg Gyes.
Hugicáéknál ott a nagy állattatás, mellé akkor ne vállaljon be 3 gyereket, ha nem bírnak ketten mindent intézni, és tartok tőle, hogy a nővére is ugyanezt fogja csinálni.
Nekünk is ikreink vannak és egy nagyobb lànyunk.
A férjem 3 műszakozik. Nagyszülők 150kmre.
Tehàt ha arról volt szó egyedül intéztem mindent, úgy hogy a hàrom gyereket vittem magammal.
Tudod rohadtul nehéz így!
Ha lehetett volna èn is inkàbb àthívtam volna anyumat hogy ne kelljen 3 gyereket felöltöztetni, ki-be csatolni, vàrakozni a gyerekekkel azèrt hogy a kocsit àtirassam, vagy hozzak egy kiló kenyeret mert tegnap elfelejtettem.
Vagy csak egyszerűen kényelmesebb egy bevàsàrlàs, posta elintézés ha csak egyedül vok.
Nyilván bele lehet kênyelmesedni abba hogy van kire szàmítani. De ez neked miért baj?
Ennyi erővel nektek minek kellett a fürdetéshez segítség?! Én is megoldottam egyedül pedig nekem az ikrek mellett van még egy.
Ugye,ugye.... Először a sajàt hàzatok tàjàn!
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!