A fiatal, csinos és tehetős anyuka csak rossz anya lehet?

Meg sohasem jutott az eszembe, hogy rossz anya lennek csak amiatt, mert huszas eveim masodik feleben jarok es mar ket gyerekem van, nem vagyunk gazdagok, de szegenyek sem, inkabb kozepmezony, de neha tobb van, neha kevesebb. Nincs rajtam plusz kilo, pedig mindket gyermekem pici (hozzateszem, hogy egyebkent is magas, nyulank alkat vagyok, a ket gyereknek koszonhetoen pedig most mar sovany, mert lehajtanak, meg sem allok egesz nap mellettuk, nem ugy, mint amikor dolgozom es fix tiz orat ulok az irodaban, vagy max az emeletre megyek fel papirokert, esetleg ebedelni). Ezert kellene rossz anyanak lennem? Vagy azert, mert normalisan oltozkodom? Aki nem ismer regen, az nem tudja, hogy a ruhaim donto tobbsege a cipok es a kabatok kivetelevel mind a regi, mert most sem es akkor sem az aktualis trend szerint oltozkodtem, hanem ugy, ahogy jol ereztem magam es ahogy a munkam megkovetelte. Vagy azert lennek rossz anya, mert havonta 2 orara elmegyek a 200 meterre levo fodraszhoz a gyermekek deli alvasidejeben, ekkor athivom a nagyit, az en hajamat pedig befestik es vagjak, ha kell?

Vagy azert, mert kimenos napokon reggel tomeny 5 perc alatt nem lofarokba fogom a hajam, hanem normalisan feltuzom es a szememre rakok egy diszkret sminket, hogy ne tunjek 10 evvel oregebbnek, csak mondjuk 5nek a ket eve tarto folyamatos ejszakazas miatt?

Vagy azert, mert az elmult evekben hobbimma valt a kulonbozo babakocsik kiprobalasa es mivel boven van ismerosom kulfoldon, igy nehany havonta kintrol vasarolok babakocsit, a regit pedig eladom? Mert aki nem tudja, az nem latja, hogy egy-egy ilyen kocsicsere nekem max a szallitasi koltsegembe kerul, mert altalaban nagy akcioknal veszem meg az ujabb csodakocsit a regit (idezojelben, mert par honapot hasznaltak) ennyiert siman eladom es ez az ar itt meg mindig jonak szamit, szoval nem huzok le ezzel senkit.

Igen, aki nem ismer regen, az nem latja, hogy a 20 ezer forintos blezereket, nadragokat nem most veszem meg, hanem par evvel ezelott vettem, amikor magamon kivul a jo fizetesemet semmi masra nem kellett koltenem.

De nagyon nem erdekel.

Ha most lenne annyi penzunk, hogy havonta 100-150 ezret tudnek kolteni a sajat ruhataramra, akkor rossz anya lennek? Ugyan.

Teljesen mindegy, hogy kivulrol mi latszik.

En tudom, hogy nem vagyok rossz anya. Tudom, hogy nem sirnak ejszaka a gyermekeim, hanem utolso erommel is felebredek hozzajuk. Tudom, hogy mindig varja oket a sajat kezzel fozott ebed. Tudom, hogy nem elunk koszban, van vasalt ruhajuk es tiszta hazunk. Tudom, hogy leulok hozzajuk jatszani, ha epp engem igenyelnek es felveszem oket az olembe, ha epp vagynak hozzam. Tudom, hogy nem borul rajuk a ruhasszekreny, mikozben felugyelet nelkul vannak a szobaban en pedig a furdoszobaban pipiskedem, mert ilyen nincs. Nem marad rajtuk fel oran at a kakis pelenka csak azert, mert eppen szarad a koromlakkom, mert ilyen nincs.

Hat akkor miert lennek rossz anya csak azert, mert ugy nezek ki ahogy, es ugy elunk, ahogy???

én egyetértek veled sajnos....:(

ezt egy régebbi kérdésre válaszoltam, de ide is passzol:

"Szia,

22 évesen szültem, már 2 éves a kisfiam!!!!:)

tervezett volt, mindig is vágytam rá, és a családom szerint nagyon-nagyon jó édesanyja vagyok és jó feleség is. Nekem ez a legnagyobb öröm, alig várom a kistesót. A férjem idősebb, majdnem 12 év van köztünk. Mikor megszületett a fiam,még anyósomnál laktunk, ma már van házunk, autónk, nem dúskálunk, de megélünk.

Nekem első próbálkozós hónapban összejött, remélem a tesóval is így lesz. Rám nem néztek rossz szemmel kismamaként, inkább most sajnos....

én kifejezetten azt vettem észre, hogy azért mert adok magamra (szinte semmit nem változtam) és babakocsis sétához is normálisan felöltözök, maguk az anyukák néznek rám ferde szemmel, pedig ugyanúgy ellátom a háztartást, sütök-főzök (sőt saját recepteket gyártok és imádom), a ház ragyog, a gyerekem egy értelmes, okos kisfiú, rengeteget foglalkozom vele, mégis azt gondolják hogy a körmömet lakkozom és a hajam vasalgatom egész nap...

szóval ez van sajnos....

ja és hogy jobban beleláss egy konkrét story:

van egy szomszéd csaj, kedves, kedvelem is,nemrég ismerkedtünk meg, de abszolút lestrapált...nagyon meghízott, póló+melegítőbe jár mindenhova!!!!a haja zsíros, a szemöldöke szerintem 2 éve nem látott csipeszt. múltkor át kellett mennem valamiért és lemostam a sminkem, a hajam felcopfoztam, mert már többször láttam rajta, hogy így kedvesebb velem....hát ez a helyzet....:("

Én mindig azon döbbenek le, amikor valaki azt állítja, hogy az a szülő, aki sokat foglalkozik magával (értsd: csinos, fodrászhoz, kozmetikushoz, netán még szoliba is jár), az a gyerekétől veszi el az időt, a gyereke rovására olyan, amilyen. Miért? Most tényleg, mi kára származik abból egy gyereknek, hogy az anyukája x napokon y órát nincs vele, hanem a saját kedvére tesz valamit? Ha utána anyuci hazajön jókedvűen, megszépülten, elégedetten, és játszik a csemetéjével, akkor hol itt a probléma?

Nekem nagyon úgy tűnik, hogy manapság az anyukák szeretik magukat valami önfeláldozó hősként beállítani, még akkor is, ha erre igazából nem lenne szükség, csak már egymástól is elvárják ezt a mentalitást, és aki nem így tesz, azt lenézik, függetlenül attól, hogy amúgy az anya-gyerek kapcsolat milyen.

utolsónál a pont:-)))

második

Sajna nekem is rossz tapasztalatom van a jobb módú anyukákkal! Mi is inkább a középosztály vagyunk, bár a lakáshitel miatt lassan minden fillért be kell osztani.

De nekem bizony dörzsölte már az orrom alá egy tehetősebb anyuka, hogy juj, miért adom álllami oviba a gyereket, mert oda milyen gyerekek járnak, meg egyáltalán minek adom oviba, miért nem maradok itthon. Bezzeg ő otthon lesz és magánovi, vagy még jobb magánóvónő, és bébi szitter és hadd ne soroljam. Bár lehet mindez azért van, mert a férjem amúgy jó beosztásban dolgozik és aki tudja, hogy mit csinál, mind azt mondja, hogy na ezeknek sincs gondjuk, csakhát azt senki nem tudja, hogy nagyon alul van fizetve, -mert a válság meggyötörte az iparágat ahol dolgozik és nincs munkalehetőség, örülünk, hogy egyáltalán van hova mennie- a cége lenyúlja a fizetésének egy részét minden hónapban ilyen-olyan mondva csinált dolgokra hivatkozva, ha nem tetszik, le is út fel is út!

Szóval szerintem rólunk azt hiszik hogy hű, de jól élünk, pedig nem mondom senkinek sem, se ezt se az ellenekzőjét, én inkább megtartom magamnak!

Szóval én igyekszem kerülni az ilyen anyukákat, nem irigységből, hanem valahogy soha nem találok velük közös témát! Én utálom a műkörmöt, egyszer volt, többet soha, így nem járok körmöshöz! Nem járok kozmetikushoz, mert van egy szupi gyantázógépem, amivel mindet elintézek magamnak itthon, a hajamat a hugim csinálja, így fodrászhoz sem járok! ornázni meg itthon szoktam!

Én a 14.18-as válaszolóval értek egyet. Én sem találom a hangot az olyan anyukákkal, amilyen Te is vagy kedves Kérdező.

Én farmerban, pulcsiban, félcipőben és pufikabátban járok. Nem azért mert nincs másik, hanem mert ez kényelmes, illetve szülés előtt bankos voltam és már elegem van a kosztümből, a magas sarkúból, de legfőképpen a sminkből. Sokszor kapok lenéző pillantásokat a látszatra tehetősebb anyukáktól, de nem érdekel. Nem minden a külsőségeken múlik. Lehet hogy jól néz ki, jó alakja van, csinos, ki van sminkelve, de belül üres. És Ő néz le engem?!

Nekem az a véleményem erről, hogy....

Olvastam a másik hasonló kérdést is.

Ha valaki nem jár fodrászhoz, nem sminkel, nem tiptop ruhákat hord sétához, az a sz@r anya?

Tudjátok, nem mindenkinek mániája a smink, a fodrász, és ettől függetlenül még nézhet ki csinosan, ápoltan, igényesen. De ezek az anyukák, akik ilyenek, le vannak szólva... Miért?

Sosem "nyaltam" ki magam, még amikor dolgozni jártam, akkor sem. Mégsem mondta rám senki, hogy igénytelen vagyok.

El kéne fogadni, hogy vannak ilyen anyukák is, és vannak olyanok is, mint te. Nem a ruha teszi az embert, ahogy szokták mondani. Nem ettől függ, hogy ki milyen anya. A lényeg belül van.

Most itt ülök egy plüss nadrágban, egy pamut hosszú ujjúban, polár mellényben. Hajam összekötve. Smink nincs rajtam, mert még a spiráloktól is begyullad a szemem mostanság. A gyerekek meg alszanak. Ha felébrednek, ugyanebben a ruhában indulunk sétálni. Mi a Balaton parton lakunk, és senki sincs szinte az utcán. Meg amúgy is, nem érdekel, hogy ki mit szól. Sokan ismernek, és tudják, hogy sosem voltam, és sosem leszek úgymond plázacica. És nem azért mert igénytelen vagyok, hanem azért, mert nekem az nem jön be. Én ilyen kis egyszerű vagyok, és nem hinném, hogy a jó anya vagy rossz anya ezen múlik.

Fel kéne fogni, és nem kéne szinte minden nap azt hangsúlyozni, hogy "én vékony, igényes nő vagyok" te meg egy lepukkant senki. Fogjátok már fel, hogy nem ezen múlik az anyaság jósága.

En azt nem ertem, hogy megis mi a jo ebben a fene nagy altalanositasban?

Aki ad magara, azt mar belul uresnek titulaljak, es tenyleg tevesen azt rojak fel neki, hogy a gyerektol veszi el az idot.

Aki nem ad magara, mert ugy kenyelmes (es ez nem hiba szerintem, mindenki ugy csinalja, ahogy akarja), az szinten gaz.

Kozep ut nincs. Vagy van?

Mert mindket lehetoseg hibadzik, szerintem.

Nem minden csinos anyuka nyavogo es bugyuta. Sot, lehet, hogy csinos, meg minden, de epp a laba szoros a nadrag alatt, mert epp arra nem volt ideje, mert epp beteg a gyereke. De ezt kivulrol senki sem latja.

Nem minden topis anyuka uber-szuper onfelaldozo a gyerekert. Mert ne mondja azt nekem senki, hogy aki nem sminkel az azert nem sminkel, hogy azt az 5 percet is a gyerekkel tolthesse es azt se mondja nekem senki, hogy egy ilyen anyuka a nap 24 orajaban a gyerek mellett all es nincs olyan, hogy leul olvasni, nezni ki a fejebol, inni egy kavet, vagy epp megnezni a kedvenc sorozatat, amikor a gyereke epp tok jol eljatszik szuloi segitseg nelkul a latoterben.

Es igen, en ugy gondolom, hogy ezek mogott a gyerekes vadaskodasok mogott valamilyen onmegvalositasi problema van, valamit azzal akarunk kompenzalni, hogy hibat keresunk a masikban, kozben meg verjuk a mellkasunkat, hogy bezzeg nekunk mas a fontos, mi jobbak vagyunk, mint a tobbiek.

De ez is hamarosan lecseng.

Bennunk nokben mindig van rivalizalas, csak sajnos altalaban nem ugy probalunk meg eloterbe kerulni, hogy beleadunk apait-anyait es valoban jobbak leszunk, hanem a masik fel (vagy masik felek) hatranyomasa egyszerubbnek tunik.

meg kell, hogy védjem a kérdezőt, mert ez fordítva is épp úgy igaz....

jó anya lehet a nem sminkelős, sportcipős és a műkörmös kifestett nő is..,és fordítva, csapnivaló anya éppúgy(sarkalatos példák)

egyébként én vagyok, aki bemásolt a szomszédjáról egy storyt. Én szeretek szép lenni, jobban érzem magam, kivasalt hajjal és kisminkelve. Nem magas sarkúban sétálok a fiammal, de farmerban és azért valamilyen normál frizurával. Emellett imádok sütni-főzni, takarítás mániás vagyok, egész nyáron földet ástunk-talicskáztunk nem esett le a karika gyűrű az ujjamról, de emellett igénylem, hogy jól nézzek ki, ennyi.

Többen is írtátok, hogy nincs közös téma az ilyen anyukákkal, ez is előítélet nem??? Én például rengeteg mindent csinálok, nem csak szépítkezek egész nap, velem aztán lenne közös téma, de egy csomóan még csak megismerni sem hajlandók....előítélet!!!!ha valaki ilyen, akkor az már üres is belül, szerinted. Hát jó nagyot tévedsz, és mégegy konkrét példa: Egy anyukának nemrég felajánlottam a segítségem, váltottunk pár e-mailt, nagyon szimpi volt hasonló problémákkal. Bejelöltük egymást iwiwen, azóta nem ír...hát ennyi...tele van az oldal magányos anyukákkal, akik barátkoznának, közben valakinek egy smink és egy magassarkú már felvillantja a Stop táblát, mert az az anyuka nyilván tök üres...ez szomorú!