13 hónapos mellett leülni sem lehet?
13 hónapos. Jön,megy,pakol,borít. Ezzel még ellennék. A lakás nagyjából baba biztos. De egyszerűen nem tudok semmit csinálni,és ez szó szerint semmi. Ha leteszem a seggem,hogy megiszom egy kávét,mászik rám. Ha megállok,hogy össze írjam a bevásárlást,mászik rám. Se enni,se fogat mosni,szó szerint semmit nem lehet! Kapaszkodik és mászik rám,amint leteszem a seggem,sokszor akkor is ha állok. Ezt most épp úgy írom,hogy állok,és a térdem kapaszkodik és ordibal. Szeret hangoskodó és nagy a mozgás igénye. Ez ki van elégítve. Nem akarok regényt írni,ki vagyok tikkadva,elegem van. Jarokaban nincs el,ordít,rázza a "ketrecet"
Csak és kizárólag olyan anyukák válasza érdekel,akik maguk is átmentek ilyenen vagy nagyon hasonlón! A homályos találgatás,az enyém nem volt ilyen,de erre meg arra tippelek,nem! Mi segített,vagy ha semmi meddig tartott ez az áldatlan állapot?
Éjszaka sem volt meg ataludt ejszakam,nagyon nehezen viselem,hogy nappal sincs egy nyugodt pillanatom sem. Amíg el nem indult még csak csak akadt,de azóta semmi! Mi az istent csinalhatnék? Saját kezemmel tepem ki a szemoldokom ha ez sokáig tart még.
Nálunk is volt ilyen korszak. 10-18 hónapos kor között hasonló volt az én lányom is. Semennyire se lehetett pihenni tőle ha ébren volt mászott rám, ugrált rajtam a fejemen, sírt hívott játszani semennyit se volt elegymaga pedig babakant nagyon jól elvolt 1 órát is akár. Az idő segített nagyjából és hogy mostmár érti ha most éppen nem szeretném.
Különben most 2,5 éves és olyan 20 hónapos kor után kezdett csökkenni ez nála. Meg most is hajlamos erre különben, mostmár talán jobban érti hogy "anya most fáradt, ne massz fel rám".
A legtöbb kisgyerek ilyen. 2. Szeparációs szorongás korszak.
Túl kell élni.
"Jarokaban nincs el,ordít,rázza a "ketrecet"
Hát akkor rázza, meg ordítson. Neked is jár 5 perc nyugalom, amíg megiszol egy kávét. A gyerek ennyitől nem lesz lelki nyomorult, nem magatehetetlen csecsemő már.
Nyilván minden anyuka átmegy ezen valamilyen szinten a gyerekével. Van akinél durvább, van akinél enyhébb. Csak nem minden anyuka hajlandó a saját igényeit 100%-ban kibszni a kukába, lehetőleg még mosolyogva is hozzá, és azt mondani, hogy oké, akkor mostantól inkább nem eszek meg nem kávézok, meg a kakit is visszatartom, csak a tündérke meg ne nyikkanjon. Mert ez nem egészséges, szerintem legalábbis.
Régen nem nevelték a gyerekeket, hanem kb idomították. Üvölt éjszaka? Sebaj, majd megszokja... 3-4 nap után kuss volt, mert rájött, hogy felesleges sírnia. Kivitték a földekre, ástak neki egy gödröt, aztán hajrá, foglalja el magát amíg ők kapálnak; vagy épp odakötötték az asztal lábához, stb. Nem tudták, hogy ez mennyire káros, most már szerencsére tudjuk...de az se normális, ami most megy, azért nem kell feláldozni se magunkat az anyaság szent oltárán, semmi baja nem lesz tőle, ha néha nem ő az első és nem dobsz el azonnal mindent. Az sokkal többet árt, ha te idegronccsá válsz emiatt.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!