Egészségügyben dolgozók ( pl. ápolók) hogy bírjátok munka után a gyereknevelést?

Hát igen... nehezen, mindig kimerülten, sokszor ingerülten, fáradtan, küszködve.

Nagyon nem úgy, mint a feketeerdő klinika sorozatban. Mi sem így képzeltük. Ez van.

Mindenhol van faszsag,minden munkahelyen,minden munkakörben,de van ahol kevesebb,van ahol több.

Úgy veszem ki a szavaiból hogy neked inkább ez az eü ápolói vonal,amit valtanod kellene.

Én is meggalydulnék,ha magas empátiát igénylo munkám lenne,jellemzően úgy,hogy vissza nem kapom. Ehhez kell egy lelki alkat

Ennek ellenére a gyerekem szeretem,és tudok empatikus lenni,mind vele,mind az embertársaimmal. De az kicsinálna,ha egész nap ezt kellene csinálni minden random idegennel. Bankban régebben dolgoztam,mint front office-s,és az is borzasztó volt. Most nyelvtanár vagyok,felnőtteket tanítok,és bár itt is emberekkel kell foglalkozni,de nem a "problémájukkal",remélem érted,mire akarok kilyukadni.

Szerintem gondolkodj el ezen,te inkább nem a helyedben vagy ami a szakmát illeti

Ja és a megfelelő társ nagyon fontos. Nem egyedül vallalsz gyereket,hanem ketten kelletek hozzá. Olyan valaki kell,akiért tűzbe tennéd a kezed. Akivel gyerek nélkül sem oké teljesen,azzal gyerek után pokol lesz.