Hogy osztjátok meg a munkát, amíg kicsi a gyerek?

Nekem az felelt meg, hogy hazajött a gyerek apja és a kezébe nyomtam a gyereket. Játszott, gagyarászott vele, én meg elmehettem zuhanyozni, összedobni valami vacsorát, másnapra ételt...stb. Vagy én hülye első gyereknél ekkor vasaltam is. Na azt nem kellett volna.

Háztartásban annyit vártam el, hogy 1, ne csináljon nekem több munkát, azaz pl: ha ivott/evett el is pakolt maga után, elmosogatott. Szennyesével betalált a tárolóba, a wc-t rendben hagyta, tehát ALAP dolgokat. Szemetet levitte, hétvégén porszívózott.

2, bevásárlás nagyja, a cipekedős része az övé volt.

Nálunk a legelején a babával is sokat segített az otthonról dolgozó férjem (pl. pelenkázás, fürdetés mellett a baba emelgetését, letevését ő csinálta, illetve mindent ami lehajolással járt mert én nem tudtam, mivel császáros voltam és brutális fájdalmaim voltak. Emellett próbálta a háztartást is valamennyire. Az eleje nálunk a túlélésről szólt.

Később lassan kialakult a baba napirendje, hogy hányszor alszik kb mennyit, mikor mennyit eszik stb. Utána lehet jobban tervezni. Addig úgy ment hogy amit épp muszáj volt azt megcsináltuk valahogy.

Kajarendelés szerintem az elején hasznos.

Amikor hazaérsz annyi ideig mindenképp vedd át a babát hogy anyuka tudjon zuhanyozni, hajatmosni, wc-re menni. Nevetséges gondolatnak tűnik, de ezek a pár perces alap dolgok se mennek az elején és elképesztően el tudja keseríteni az embert.

Ezen túl pedig kérdezd meg hogy neki mi segítene. A házi munkára jobb odafigyelni, hogy ne utólag kelljen hanem fokozatosan nem hagyni leépülni a rendet.

Az elején sok volt a kajarendelés, csak míg arccal beálltunk előre. Mivel a baba dolgai nagyrészt rám voltak korlátozva, a férjem volt a közbeszerzési felelős (😂), ment boltba, intézte, ami kifogyóban. Aztán úgy álltunk be, hogy a főzés meg a mosogatás az ő dolga, enyém a takarítás meg a mosás, a szárítót leszedi, aki éri, aztán a baba is beállt úgy, hogy a szoptatáson kívül mindegy neki, ki pelenkázza, ki fürdeti. Adta magát minden.

Amiben nekem hatalmas segítség volt a férjem, az az alvás, nagyon odafigyelt rá, hogy ha tudtam kicsit aludni, nem keltett fel semmivel, ha a babát kellett ellátnia, azt is csinálta, csak alhassak.

A másik meg, hogy semmit se döntött el nélkülem. Pl. meg volt beszélve ki jöhet át az első időkben (anyám, anyósom) és hiába voltak olyan rokonok, akik engem megkerülve neki kezdtek írogatni, hogy na jönnek, akkor ő simán kezelte a helyzetet, hogy bocsi, még nem jöhettek, majd X idő múlva.

Szerintem a hazimunkának két része van.

Egyik az ami közvetlenül a gyerekek ellátásához kapcsolódik.

Felkelteni, felöltöztetni, reggelit csinálni, reggeliztetni, ezt elpakolni, betenni egy mosást, sétához öltözni, sétálni, leöltözni, télen/sárban letakarítani a babakocsi kerekét, ebédet csinálni, ebédeltetni, elpakolni az edényeket, felmosni, altatni, kiteregetni, játszani, elpakolni a játékokat, alap porszívózást megcsinálni, tiszta ruhákat elpakolni, kelteni, uzsonnáztatni, elpakolni stb

Ezeket a gyerekkel otthon lévő csinálja meglátásom szerint. Akárki az. A másikat fogadja olyan rendes lakásban amiből elment.

A délután hazajövő vagy elvégzi a délutáni basic-et (vacsora készítés elpakolas), második mosás, teregetés stb vagy a gyerekkel kapcsolatos délutáni és esti feladatokat (délutáni levegőztetés, fürdetés, altatás stb) vagy ezek kombinációját.

Vagy az élményszerű dolgokban segít (bevásárlás, autószerelő, posta stb)

Lényeg hogy mindig mindenki dolgozzon de ne szakadjon meg.

Ugyanakkor újszülött mellett ez még nem megy, viszont a feladat is kevesebb. Ott be kellhet segíteni a Basic munkákba is.

Vannak az advanced házi munkák: portörlés,butorelhúzós porszívó, ablak, kert, fürdőszoba. Ezeket nem lehet az otthon lévőtől várni. Nyilván megpróbáljuk elvégezni, de egy nyűgös szepás vagy fogzó mellett azért nehéz felasni a zöldségest illetve vegyszeres takarításnál én nem vittem be soha q gyereket.

Ezekhez úgy kell szerintem állni, hogy hétvégén valamilyen kombóban megcsinaljátok.

Emellett az anyukának szüksége van 6 hetes kortól olyan tornákra amik megakadályozzák hogy pl bepisiljen köhögésnel egész életében. Erre mindenképp lehetőséget kell adni, úgy kell venni az ilyen tornát mint task list prioritást.

Több dologra az első években úgy sincs idő szerintem.

Beszélgessetek. Egyrészt tervezzétek meg mi hogy lesz, másrészt ha ez megvan, akkor utána rendszeresen tervezzetek újra. Mindig kérdezd meg miben segíts és erősítsd meg, hogy jelezze hogyan tudsz tevékenyen segíteni. Nekem az esetek legnagyobb százalékában komolyan egy nyugis mosogatás is jól esett, csak végre foglalkozhassak mással, mint a babával... más meg inkább csak babázna. :) Egyén függő, a lényeg hogy nektek jó legyen!

Velem nagyon sokáig volt itthon valaki, csak 1-1 napokat voltam egyedül kb. a kislányunk 1,5 hónapos koráig, így mindig volt kaja és volt kinek a kezébe adni a babát, ha "elegem volt". Az első 6 hétben erősen elhanyagoltam a háztartást, tényleg csak "ahol a papok táncolnak"... 8 hónapos koráig kb. letehetetlen volt a kislányom, akkor napközben max mosást dobtam be és szuper sebességgel letöröltem a port, az esett jól, hogy amikor hazaért a férjem, átvette a babát, én pedig pihenhettem, vagy megcsinálhattam, amit meg kell. Így is nagyon fárasztó ez szellemileg mindkét félnek. Kommunikáljatok sokat!