Akinek gyermeke megváltoztatta a nevét az, hogy viselte, mi volt a története?

(én, mint "gyerek" írom most ezt a választ)

Egész életemben bántalmazott apám. Szerencsére fizikailag csak ritkán, de az is előfordult, hogy hetekig teli voltam foltokkal. (Képes volt azért elverni, mert elestem biciklivel és mivel fájt, sírtam. 4 éves voltam.)

Miután elvált anyámtól mert új nője lett, a fogadott gyerekének megvett mindent, állandóan posztolt róla Facebookra, hogy a "fia" milyen ügyes és tehetséges mert lett egy 5-ös dogája. Mi öcsémmel országosos versenyekre jártunk, kitanultuk a belünket is, de mindig csak azt kaptuk meg, hogy miért csak másodikak lettünk.

A két heti hétvégi látogatásokra rendszeresen elfelejtett eljönni, nem egyszer posztolt olyankor arról, hogy épp hol kirándulnak az "új családjával".

Néha rájött a hoppáré, hogy nem akar gyerektartást fizetni, nagyon szeret minket, úgyhogy költözzünk hozzá (vagy csak én, vagy öcsém, vagy mindketten). Azt sem tudta megmondani, hogy mikor van a szülinapunk, vagy hogy mi a második keresztnevünk...

Amikor nyaranta ott voltunk a konyhában aludtunk felfújhatós matracokon (volt külön vendégszobájuk franciaággyal, nappaliban is kinyitható volt a kanapé). Amikor közöltem, hogy tovább akarok tanulni szabályosan lehülyézett, hogy inkább keressek egy palit magamnak és szüljek, amikor miómám volt (jóindulatú daganat a méhfalon) annyit kaptam reakciónak, hogy nem lehet rákom, biztos felcsináltattam magam egy bokorban és nem merem elmondani, hogy abortuszra megyek (arról volt szó, hogy műtenek vele).

Ezen kívül állandóan rasszista, nőgyülőlő, homofób megjegyzésekkel boldogított mindenkit. Rendszeresen beszélt arról, hogy milyen jó soron van, hogy nem erőszakol meg heti szinten.

Amikor megtudtam 16 évesen, hogy nem vagyok köteles látogatni valósággal újjászülettem. 18 évesen miután megváltozottam a nevem napi szinten kérdezte, hogy miért csináltam, meg hogy hogy csinálhatok ilyet ha a gyereke vagyok. Az összes közös ismerősünket felhívta, hogy elújságolja, hogy milyen gonosz vagyok, hogy ezt tettem vele, nem érti, hogy miért csináltam. (Konkrétan a volt általános iskolai osztályfőnökömtől, ovis (!) barátnőm apján (akivel akkoriban már évek óta nem beszéltem, se én, se ő) keresztül mindenki volt ebben a körben.) Neki a mai napig fogalma sincs, hogy miért csináltam, mert szerinte nem tett ellenem semmit.

(1. Válaszoló vagyok)

Nyilván nem minden eset ennyire drasztikus, van pl olyan haverom is, akinek "kisebbségi hangzású" neve volt, ő szülői támogatással változtatta meg 12-13 évesen, hogy nehogy a származása miatt ne vegyék fel gimibe.

Én is gyerekként írok.

Az anyám nevelt fel, így az apám vezetéknevét tettem le, és lett sajátom. Tudta előre, így nem lepődött meg anya. Hiszen beszéltem róla már jó előre.

Én szintén gyerekként írok.

2 hónapos koromban végleg elhagyott minket az apám, de már akkor is szörnyen viselkedett, amikor anyukám terhes volt velem.

Mesélte, hogy állandóan rendőrök keresték csalásokkal, lopásokkal, hamisítványok eladásával (igen, ilyenekkel foglalkozott egész életében) és soha nem fizette ki az alkalmazottjait, egyszer még szét is verték őt.

Születésemkor nem jött el hozzánk a kórházba sem, mert azt hazudta, kirúgja a főnöke, ha megmondja neki, hogy el kell mennie a születésemre.

Amikor már itthon voltunk, egyszer nem vett fel/ringatott, konkrétan le sem szart, éjszaka soha nem kelt fel hozzám.

Ennek már lassan 17 éve, és még eddig egyszer sem keresett, se nem érdeklődött irántam, DE: jobb is. Inkább ne legyen apám, mint hogy tönkretegye az egész életemet.

Ezért eldöntöttem, hogy megváltoztatom a vezetéknevem, de majd csak ha 18 leszek. 🙃🙂