Ha a Jézus képeket megváltoztatták, akkor mennyi az esélye annak, hogy a teljes történetet is megváltoztatták az elmúlt 2000 év alatt?

Semmi. Ha történt hamisítás, akkor az nagyon korán történt. Az evangéliumok keletkezése utáni pár évtizedben. Tehát nem az idő múlásának köszönhetően kétezer év alatt vett fel csodás elemeket az Újszövetség, hanem ez volt a szöveg. Ezt tanították. Az evangéliumokat már ízekre szették és rengeteget vizsgálták az eredetiségét. Kisseb eltérések előfordulnak a szövegek közt, de egyiknek sincs teológiai jelentősége, nem lehet azt mondai, hogy átírták a történetet. Mindegyik evangéliumból vannak korai 2-3. századi töredékek. A 4. századból pedig már a komplett Újszövetség a rendelkezésünkre áll (Codex Sinaiticus). pl. János evangéliuma a vélekedések szerint valamikor 70 és 100 között keletkezett, a jelenleg ismert legkorábbi töredéket belőle többnyire 125-160 közé teszik. Úgy tudom, jelenleg az összes evangéliumi töredék közül ezt tartják a legkorábbinak. A szöveg egyezik a mai János evangéliumában olvashatóval.(Papirusz P52) És szerintem egy nagyon lényeges rész belőle. Jézus Pilátusz előtt. A kulcsszavak pedig pont kivehetők rajta. Töredékesen ezt a szöveget tartalmazza: "A zsidók így feleltek: Nekünk senkit sincs jogunk megölni! Így kellett beteljesednie Jézus szavának, amelyet akkor mondott, amikor jelezte: milyen halállal kell meghalnia. Pilátus azután ismét bement a helytartóságra, behívatta Jézust, és megkérdezte tőle: Te vagy a zsidók királya?" János 18:31-33

"Én azért születtem, és azért jöttem a világba, hogy bizonyságot tegyek az igazságról: mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra. Pilátus ezt kérdezte tőle: Mi az igazság? Miután ezt mondta, ismét kiment a zsidókhoz, és így szólt hozzájuk: Én nem találok benne semmiféle bűnt." János 18:37-38 De, pl. a késő második századra datált Papirusz 90-en(P90), szintén ez a jelenet áll töredékesen, bár ott kicsit több olvasható belőle, a 18:36-19:7-ig.

Szerintem az az érv, hogy a szövegeket megváltoztatták, mennyi idő el telt stb. nem állják meg a helyüket. Én úgy vélem ebben felesleges gondolkodni. Inkább az a kérdés, hogy az olvasó képe-e elhinni, hogy amit állítanak, az igaz vagy sem?

A világ különböző tájain régészek által fellelt kb. 25 ezer (!) ókori újszövetség kézirat v. kézirat töredék (korai fordításokkal együtt) szövegei között csak jelentéktelen különbségek vannak, annak a többsége is másolási hiba, elírás, amit könnyű kiszűrni. Mégis, ki tudta volna megszervezni, hogy a világ minden táján szétszóródott összes újszövetség másolatot meghamisítsa, és ráadásul ugyanarra a hamis szövegre? Az összes tudós egyetért abban, hogy a Biblia újszövetségi szövege a rengeteg rendelkezésre álló papiruszból és kódexből 99%-ban pontosan rekonstruálható.

Ráadásul a II-III. századi korai egyházi vezetők, az ún. egyházatyák hitvédelmi írásaiból és keresztény gyülekezeteknek küldött leveleiből is összerakható lenne szinte 100%-ban az Újszövetség, mert olyan gyakran idéznek belőle az írásaikban.

Ha történt volna hamisítás, annak az Újszövetség könyvei keletkezéséhez nagyon közel, még az I. században kellett volna megtörténnie, ennek viszont azért nincs alapja, mert akkor még éltek az apostolok és az apostolok közvetlen tanítványai, akik rögtön felemelték volna a szavukat ez ellen, és figyelmeztettek volna erre a problémára. Viszont egyetlen korai egyházatya hitvédelmi írásában sem figyelmeztet ilyen veszélyre, nyilván azért, mert nem is volt ilyen. Amire figyelmeztetnek az egyházatyák, azok a hamis evangéliumok és a hamis, kereszténynek álcázott iratok (ún. apokrif iratok v. más néven pszeudoepigrafák).

Másrészt az én hitem szerint a Biblia Isten Szava, és ha valaki meg tudta volna hamisítani, az egyenlő azzal a feltételezéssel, hogy mindenható Isten nem volt képes megvédeni a saját szavát a hamisítástól. Tehát a vitának legfeljebb azon kellene folynia, hogy a Biblia Isten Szava-e, vagy sem, és Isten mindenható-e vagy sem, nem pedig azon, hogy meghamisították-e a Bibliát vagy sem. Ehhez viszont ismerned kellene a Bibliát.

üdv Stefán