A fiúk pénisze mikorra éri el a végleges méretet? Hova lehet, egyáltalan kell-e valahová fordulni, ha túl kicsi?
Három fiunk van, a nagy 14 éves és nyáron többen kicsúfolták az úszótáborban, hogy kicsi a nemi szerve, konkrétan lány néven hivták egész nap. 2. nap már nem is ment a táborba ezért. Ezt az apjának mesélte, ő pedig tőlem kért tanácsot, hogy mi a fenét mondhatna neki.
Sajnos én sem tudok erre túl sok okosat mondani. Az apja is megnyugtatta, hogy ez genetika, a kamaszkorral fog majd még nőni stb., de a fiunk is érzi, hogy kevés a meggyőződés a nyugtatgatás mögött. A férjem is elég kis mérettel van megáldva, ahogy mondja, ő is megszenvedte ezt, de a fiunk amúgy is szorongó, magába forduló típus, nem tudom mit kellene tennünk vagy mondanunk.
Pszichológusi segítséget az extrém önbizalom hiány leküzdéséhez és a kiközösítés feldolgozásához.
Ez a leggázabb kor a tiniknél, szociopata módon kicsúfolják, aki más, és a legsérülékenyebb kor is egyben főleg ilyen érzékeny téma esetében.
Nagyon kell vigyázni rá, hogy ne roppanjon össze a bántás és a még nem változtathatóság súlya alatt. Az Apja példáját kell elé tenni, hogy lehet teljes élete. Fog találni párt. Ez jó, hogy az apjának nem nagy a méret, és ezzel a példával lehet benne a reményt fenntartani.
A gyerekek csúfolódnak, ha nem ezen, akkor máson.
Én egész egyszerűen nem tanácsolnám neki, hogy ilyen táborba menjen? Egyáltalán miért nézegetik egymásét? Igaz, hogy nő vagyok, de nem emlékszem olyan esetre egész életemből, ahol kötelezően mutatni kellett volna magam a nőgyógyászati vizsgálatokon kívül. Hisz joga van CSAK ÉS KIZÁRÓLAG akkor és annak megmutatni, akinek ő szeretné. Zuhanyozzon külön fülkében, ha nem megoldható, bírja ki hazáig a fürdést.
Én inkább azon aggódnék, hogy miért méregetik csoportosan a 14 évesek az álló brét az uszodában.
(Vagy azt sem tudja, hogy a merevedés micsoda?)
Nem, nem tartom betegségnek, de azért nem is a legideálisabb állapot. Hülyén hangzik, de már most megkeseríti a mindennapjait, mert a wc-be pisilés is akrobatamutatvány számba megy nála. Állva nem tud, mert nincs mit megfogni, ülve meg ha nem hajol előre, akkor kipisil a cseszéből...
Az apja példája megnyugtatásra részben jó, mert igen, megtaláltuk egymást, de a szex például nem része az életünknek, ezt nyilván nem kötjük a gyerekek orrára. A férjem kellemetlen tapasztalatai elvették a kedvét a dologtól. Egy darabig próbálkoztunk játékszerekkel, de aztán feladtuk. A gyerekek tervezese során vért izzadtunk, hogy a behatolás egyáltalán összejöjjön.
A fiainknak ennél azért többet szeretnék. A két kisebbnek nincs ilyen jellegű gondja, csak a nagynak.
Valószínűleg tényleg nem fogunk tudni mit tenni, csak reménykedni, hogy talál magának társat, aki elfogadja így és majd egyszer ő is elfogadja magát.
A szorongás miatt jár pszichiáterhez és pszichológushoz is.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!