Férfiak/fiúk! Egy fiúgyermek milyen "anyát vár el" az anyjától kiskortól felnőtt koráig?

Bátyámat figyelve szabj határokat, ne csak szeresd.

És csak azért mert fiú, nem kell kinyalintani a fenekét, szépen tanítsd meg arra hogy egyedül is eltudja látni magát, ne az anyja gondoskodásából költözzön el a barátnője gondoskodásába.

Ölelgesd, szeretgesd sokat.

Aztán engedd, hogy felfedezze a világot. Nem kell sem agyonfélteni, sem agyonöltöztetni (Magyarországon mindkettő gyakori). Ne legyél helikopterszülő, ne akarj folyton ott körözni fölötte. Ne ellenőrizgesd, szoktasd önállóságra, bízz meg benne. Neveld udvariasságra és mások iránti tiszteletre - ezt kezdd azzal, hogy te is így bánsz ővele.

És szeresd a gyereked apját. Párod és közted is legyen intimitás. És persze sok vidámság a családban. Mutass a fiadnak példát arra, milyen egy jó párkapcsolat. Ezzel sokat tehetsz azért, hogy neki is jó párkapcsolata legyen majd!

Szeresd,támogasd,ne próbáld őt visszahúzni olyan dologban, amit szeretne csinálni, és értelmes=jó=hasznos dolog. Engedd, hogy legyenek saját gondolatai, segítheted a kibontakozását, támogathatod. Amúgy olyan, hogy ne legyél túl engedékeny se, mert a gyerekeknek biztonságérzetet adnak a határok, de túl szigorú se; valahol a kettő között van egy ilyen arany középút, azt kéne belőni. Ja meg hogy legyen meg az elfogadás felé; tiszteld őt emberként; és egyenrangú emberként , ne a részedként; egyenrangút nem úgy értem, hogy ő is előírhatja neked és elküldhet, hogy menjél 8 órakor aludni, valaki írt itt valami partnerséget, az jó, az jó megfogalmazás. Ja és tényleg szal vedd különálló entitásnak őt, hiszen ő az. Nem kell mindenről ugyanazt gondolnia mint neked, de azért ő is legyen feléd tisztelettel, meg te is őfelé. Hallgassátok meg egymást; ha van valami nyűgje, figyelmesen, nyitottan, nyitott fülekkel hallgasd végig, annyit amennyit ő meg akar osztani veled, de ne faggasd szerintem. Ha jó lesz a bizalmatok a kapcsolatban egymás felé, mert folyamatosan foglalkozva van vele, de nem úgy, hogy belemászva az életébe + """elszívva előle a levegőt", hanem csak kedvesen, finoman odafigyelve rá, akkor úgyis mindent el fog neked mondani, nem lesz szükség "faggatásra", ami egyébként is zavaró. Főleg pl mikor az embernek az segítene pl adott esetben, ha hagyva lenne egy kicsit egyedül lenni. Ja és pl amikor már nagyobb ne kényszerítsd rá pl, hogy veled közösen vacsorázzon, hanem hagyjad, majd akkor eszik , amikor ő akar, ha veled akar enni, akkor majd veled eszik; meg pl ha csinálsz valami különleges vacsit (pl bundáskenyér, melegszendvics, lángos, virsli, pizza, máglyarakás/1éb süti, palacsinta) szal azokat úgyis egyszerre csinálod meg kábé, pár perc eltéréssel készülnek; és ha még jó meleg a kaja, addig hívhatod, de ha csak sima hidegtálat esztek, akkor ne kényszerítsd rá mindenáron a társaságod, hogy "ne mássz rá", hanem majd ha szeret téged, mert jól csináltad az anyaságot, fontosak vagytok egymásnak kölcsönösen, és ezt mindketten érzitek is; akkor majd ő is úgyis keresi a társaságod; na, megvan a szó, amit az előbb le akartam írni, csak elfelejtettem; szóval ne "tukmáld magad". Szal ha őneki épp """"most""""" egyedüllétre van szüksége; akkor hagyjad, és majd később elmondja, ha már feldolgozta magában a dolgokat, amiket éppen szeretne; vagy pl van, amikor relaxálni is könnyebb egyedül, csendben, "leengedni". pl egy nehéz sulis nap után, 8 óra figyelés, felelés, dolgozat, tehát meló után; egy kicsit ingerszegény környezetben, csöndben lenni. (Mármint a sulihoz képest egy lenyugodott szoba, állapot, nincs pezsgés, nincs hang vagy csak lágy zene amit ő rakott be, és lazul. Vagy még max dorombol a macskája,ha van, és épp ott van.) Ja és amikor pici, akkor mondókázzál vele sokat, neten is vannak, vannak könyvek is, játsszatok is pl duplófigurákkal duplóházban, vagy lehet pl ilyen sima tornyot is csinálni, meg pl nézegetheti, hogy az egyes elemeknek milyen a színe, tanulhat számolni is vele pl játékosan, labdát is gurigálhatott, beszélj neki mindig sokat, hogy már otthon megtanuljon beszélni időben, nem lemaradva. De nem kell, hogy direktben taníts, bár,ha megkérdez valamit, pl hogy lesz a magból virág, meg egyebek, akkor türelemmel válaszolgass neki. Meg pl vannak azok a böngészős gyerekkönyvek is, nagyon menő, egyiket már ki is néztem a saját gyerekemnek megvenni, majd, ha lesz. :):) Az olyan, hogy ott egy kép, és akkor meg lehet nézni, hogy milyen történések vannak rajta, ki mit csinál, milyen évszak lehet, milyen állatokból van a képen, ha már nagyobb, akkor akár azt is lehet nézni, hogy hányan vannak, vagy, hogy ki milyen ruhát visel pl bézbolsapka, öltöny, szoknya, szandál, bakancs, stb.

(Én amúgy csaj vagyok; csak leírtam gyorsan pár általános dolgot.)

*Ja és amúgy, ha valamire nincs pénzed, akkor mondd el a gyereknek, hogy "sajnos erre most nincs pénzünk", hogy magyarázatot kapjon pl, hogy ő miért nem kaphat olyan szépségű ruhát, amit pl a másik gyerek az osztálytársa , a kis barátja is magának választott. Mert pl nálunk az volt, hogy tesóimnak voltak elegáns ruhái, nekik jókat választott anyám (hát ilyen mindennapi eleganciára gondolok, pl nagyonsötétkék, egyszínű, sima bebújós pulcsi, farmernadrág ---nekem nem lehetett két fiútesomnak igen, én helyette nagyon gagyi pulcsikat, nadrágokat kaptam, és irigykedve néztem,hogy a többieknek, más gyerekeknek pl tesóimnak is, osztálytársaimnak, másik gyerekeknek milyen tök jó, hogy van farmernadrágjuk). Na, szóval, hogy tesóimnak képes volt anyám normális ruhákat venni, nekem meg mindig beállított valami olyannal, ami nemhogy nem nézett ki jól, még kifejezetten gáz is volt. Ja és a gyereknek a hajhosszát engedd, hogy ő válassza meg. Hogy pl valami extrém frizurája legyen, azt nem biztos, hogy meg kell engedni, de pl ha lesz egy lányod, ne hatodikos korában kelljen kikönyörögnie, hogy hadd legyen már hosszúhaja, mert pl így tök fiúsnak érzi magát, és rosszul érzi magát, mert ő is szeretne lányos lenni, mint a többi lány, mert ez így nem önazonos,és bántja a gyereket; hogy neki tiltva van, hogy legyen hosszú haja. Ilyesmik. De amúgy, ha a tesóimra volt, biztos nekem is lett volna pénz farmerra. nekemis, egy darabra.

Ja és még fontos, hogy Ne legyen különbség a két gyereked között, hogy mennyi szeretetet adsz nekik.

*Ja és lehetőleg ne kiabálj velük, csak ha nagyon muszáj, én ezt mondanám. Szerintem ki lehet egyensúlyozni.

Ha szeret, akkor van tekintélyed; akkor szerintem szót fogad egy kedves szóra is. De ,ha elsőre nem, akkor picit meg lehet emelni a hangunkat és szigorúan szólni, de Ne úgy, hogy az jöjjön le a gyereknek , hogy utálod, és féljen tőled, és ő is utáljon. Meg lehet találni a balanszt, az egyensúlyt.