Tápszeres babák anyukái. Hogy viseltétek, hogy nem sikerült a szoptatás?

Inkább azt éreztem nehéznek(szerintem),hogy nagyon sokáig vártunk,hogy összejöjjön,akkor reménykedtem,hogy hátha a terhesség majd jobb lesz. Akkor lett egy nagyon nehéz végig problémás terhesség,akkor bíztam benne,hogy majd a szülès jobb lesz,hüvelyi szülés,aranyóra,szoptatni szeretnék iszsz,stb. Erre életmentő császár,korábban is jött picivel. Aluszékony volt,nem bírt szopizni,tejem be se indult csak az 5-6.napon(6 napig kórházba is voltunk)úgy hogy folyamatosan próbáltam mellre tenni plusz fejtem a kórházba is.(akkor is kb. 10 ml volt) Konkrétan a tápszert alig bírtuk megitatni vele olyan aluszékony volt,fogyott is,sárgult is. Én se voltam a toppon és utána itthon mindent is megtettem,folyamatosan próbálkoztam,konkrétan egész nap mellen volt,szoptatási tanácsadó,ukko tea,beszereztem egy fullos fejőt,ugyhogy amikor alhattam volna akkor is fejtem pluszba hátha így több lesz(hajnalba is). Plusz fecskendővel,kanállal kapott pótlást hogy cumizavar se legyen. Így sem lett elég és közbe kaptam az ívet én is a drága rokonoktól. Közbe 6 hét után azonnal megjött,úgyhogy minden alkalommal olyankor sztrájkolt pluszba és a pici anyatej is lecsökkent majd vissza. Végül 5 hónapig kapott anyatejet,de minden nap kellett mellé tàpszer is,az utolsó pár hétbe már csak fejtem mert olyan szinten elutasított. Az elején bántott,az első pár hétbe,de visszagondolva az bántott,hogy még ebbe is kudarcot vall a testem.:( hogy még ezt sem tudom jól csinálni és miért nem megy mikor mindent megteszek. Utána már a végefele nem bántott amúgy,most meg visszagondolva jó nagy hülyeség volt..mosolygok csak.. egészséges,rendbe van teljesen...férjemre kellett volna hallgatni,már rég mondta,hogy ne tegyem már tönkre magam teljesen. Az ember mindig utólag látja be. 1x(!) lefejtem 100 ml-t,az volt a max.:D hogy örültem. Ne emészd ezen magad, teljesen jó anya vagy.

Az volt a baj h még anyám se hitte el h nincs elég tejem... neki ezzel nem volt problémája annak idején, így nem tudta felfogni / elfogadni h nekem nincs. Akkortól kezdtem el élvezni az anyaságot amikor abbahagytam a szoptatást. Ha lenne második abszolút nem erőltetném. Inkább a megfelelés miatt volt rossz akkor, mostmár tudnám mit kell tennem v mondanom.

Az elején nagyon nehezen (16 óra vajúdás után császár is lett, szoptatni csak 2.5 hónapig sikerült) úgy éreztem elbuktam, sokat sírtam. De utána láttam, hogy jobban alszik (már sajna nem😂), ugyanúgy szépen fejlődik, így semmi bajom nem volt a tápszerrel, csak ne lenne ilyen drága. Már nem törne így össze, így is úgy is felnő😁 amúgy is max 1-1.5 évig szoptattam volna.

Ezzel is csak most foglalkozol.. semmi jelentősége. Én is rávoltam görcsölve anno hogy 3 hónapos kora után teljesen tápszeres lett a fiam, még lelkiismeret furdolásom is volt. Azóta 4 éves... gyönyörű, okos, ügyes nagyfiú..eszembe nem jut hogy mikor, meddig, mit evett. Neked sem fog nyugi :)