Bevállalnál egy gyermeket 32 évesen apa és hátország nélkül, de jó anyagi háttérrel?

3 éves a lányom. 9 napig lázas volt. Éjszaka nem alszunk. Közben én is elkaptak tőle. Még mindig nem mehet jövőhét közepéig bölcsibe (akkor már 2 hete lesz itthon). Mára én még szarabbul vagyok.

Az ilyeneket egyedül, segítség nélkül, hogy oldanád meg? Egy szezonban 3-4 ilyen tuti van (jó mondjuk nem ennyire hosszú, és lehet te se kapod el mindig).

Énidőt mint olyat felejtsd el! Erre is kész vagy?

Van reális kép a fejedben arról, hogy milyen egy kisbabával, kisgyerekkel az élet?

Esetleg a családsegítő szolgálathoz akkor majd fordulhatsz ötletért, hogy ha tanácstalan leszel egy-egy helyzetben. Ott szokott lenni pszichológus is.

Egyházi személyek is készséggel adnak információt. Viszont a mentálhigiéné szakot végzett embereik most elérhetetlenek (ferences rend.) Papok, lelkészek együtt gondolkodnak Veled.

Magyar Máltai Szeretetszolgálatban is dolgoznak szociális munkások, valamint a karitász szolgálatok munkatársai is betöltenek segítő szerepet ilyen helyzetekben.

A kérdésre válaszolva: nem.

Nem vállalnám egyedül sehogy. Persze ha most egyedül maradnék megoldanám valahogy, de nem lenne boldog életem.

Nagyon sok lemondással jár egy gyerek napi szinten állandóan. Segítség nélkül garantált a kiégés, ami a gyereknek is rossz.

A te konkrét esetedre még nagyobb nem a válaszom. A gyereket kölcsönbe kapjuk, hogy aztán önállósodásra tanítsuk és kirepüljön. Lehet ő nem fog akarni gyereket és nem lesz unokád. Vagy megromlik a viszonyotok és rád se nyitja az ajtót...ezt nem lehet tudni előre úgyhogy nem javaslom neked.

Sokkal inkább egy pszichológust hogy kiderítsd miért nem vagy alkalmas tartós kapcsolatra, mert ha ez kiderül nem fogsz rettegni az egyefülléttől sem.

Nem. Tök jó dolog,hogy van pénzed,de sajnos az édeskevés egy gyereknek.

Amíg csecsemő, talán rendben lennél,vannak bébiszitterek. De mondjuk ők éjszaka nem lennének melletted, szülés után kellene azért éjjel pihenni, regenerálódni a testednek,nekem hatalmas segítség volt a férjem,aki kivette a kiságyból és úgy hozta szopizni.

Ha menni szeretnél valahová, egészen pici korától akkor vagy bébiszitter kell,vagy cipeled magaddal.

Ha később olyan lesz a habitusa,nem fogsz tudni tőle otthonról dolgozni,az is lehet,hogy nem marad meg mással,engem a kisfiam a vécére is kísér ha éppen olyan kedve van,vagy ha éppen rossz napja van,akkoe egész nap bújik stb.

Imádom,de úgy kell magamnak lopni az időt,pedig nekem itt a férjem elég klassz beosztásban, tehát nem nonstop dolgozik,vannak nagyszülők (igaz,nem nyugdíjasok,de akkor is),plusz unokatesómék imádják a fiamat, sokszor van velük.

Nem akarlak bántani,hogy így ezt leírom,de emellett azért egy gyereknek kell egy apafigura is...Ha csak a saját fiamat nézem, hát rajong az apjáért.