Hogy birkóztatok meg azzal, hogy nem ott tartottatok az életben X idősen, ahol szerettétek volna, emiatt csúszott a gyerekvállalás?
26 éves leszek most tavasszal, szingli vagyok, nincs gyerekem. Pedig anno úgy képzeltem, hogy 22-23 évesen már anyuka leszek...
Nem panaszkodni szeretnék, mert úgy érzem, hogy jó életem van, főleg a magyar átlaghoz képest. Szakmailag megtaláltam a helyemet, építem a karrieremet, imádom a munkámat. Éltem, tanultam 2 évet Londonban is, ami életem egyik legjobb időszaka volt. Van egy támogató családom, akikre számíthatok bármiben, nagyon összetartóak vagyunk a szüleimmel, nagyszüleimmel. Miattuk az anyagi biztonságom is adott.
De mégis egy ideje érzem azt, hogy nagyon vágyom kisbabára, egyre jobban, ahogy a környezetemben többet házasodnak, vállalnak gyereket... Viszont párom nincsen. Nem azért, mert elviselhetetlen, vagy csúnya lennék, hanem mert vagy olyanba szerelmesedek bele, aki 20+ évvel idősebb, vagy pedig korombeli, de 8-10 évig hallani sem akar gyerekről.
Tudom, hogyha nagyon vágynék rá, egyedül is bevállalhatnám, de egy családot szeretnék a gyerekemnek, nem egy egyedülálló anyukát.
Most azt fogadtam meg, hogy 30 éves korom előtt szeretném, ha gyerekem lenne, de ebből meg az van, hogy ismerkedésnél úgy nézek a férfiakra fejben, hogy "Hmm, belőle vajon jó apuka lenne?". És nyilván nem egy elsőrandis téma az, hogy hogy áll a gyerektémához, mikor szeretne gyereket.
Szia!ahogy leírtad szép elwted van meg an mindened.Éld tovább ismetkedj és meglesz a megfelelő férfi is akivel családot tudsz alapítani!
Mostani élethez kepest nem.vagy lemaradva sutem.a gyerekvállalással,de így nem tudsz párt.keresni hogy ahha ő jólenne apának.:D
El kell fogadni, hogy az élet nem mindig úgy alakul, ahogy szeretnénk.
Én 26 évesen 1 éve házas voltam, épp kezdtük a családalapítást. Nem akart sikerülni a baba. Rá két évre úgy éreztem, ha elérem a 30-at, és még mindig nincs gyerekem, vége mindennek, mert én aztán már nem szülök 30 felett. Meg hogy én aztán nem megyek lombikra.
3 hónap múlva töltöm a 34-et, 35 hetes terhes vagyok.
Örültem, hogy végre sikerült teherbeesni (lombikkal), eszemben sincs azon keseregni, hogy ennyi idősen leszek anya.
Szerintem meg pont határozottnak kell lenni. Én rengeteg csalódás után találtam meg így a férjem, hogy 26 évesen nyíltan közöltem vele, hogy én mit szeretnék, kb mennyi időn belül és megértem, ha ő nem, de akkor viszlát. Aki ezektől megretten, hogy egy ígéretes randipartner vázolja a hosszútávú terveit, ráadásul sarkalatos pontokban, az nem valószínű, hogy komolyan vesz. Nyilván nem a nulladik percben kell ezt mondani, de simán lehet az ismerkedés elején tisztázni.
Nekem is később lett gyerekem, mint terveztem, de nem bánom. Csodaszép és egészséges, utólag csak ez lesz fontos, nem az életkorom.
30 évesen tökéletes munka, tökéletes pár, férj, gyerek. Álom.
38 évesen válok, hogy szerethettem azt a munkát, nem ez az élet értelme hogy másnak gürizzek, most próbálom azt csinálni amit szívből szeretnék.
Nem áll meg az élet akkor amikor elérsz egy álomképet!!!
Majdnem 26 évesen én is azt hittem, majd öreg macskás néni leszek, akit a macskái zabálnak fel a halála után. :'D Komolyan!
Hasonlóan hozzád szerettem a munkám, sikeres voltam, de nem akart soha összejönni a normális kapcsolat. (egyébként akkortájt én is bele voltam zúgva egy 20+-os férfibe, még ez is stimmel)
Úgy gondoltam ha 27-28 évesen nem lesz gyerekem, már eláshatom magam... Hát ezen most már csak jót röhögök (34 vagyok).
Épp 28 lettem mikor megismertem a férjem. Egyébként mivel eléggé tele volt a hócipőm a hitegetőkkel, neki már az elején kedvesen, normálisan mondtam, hogy hát én alapvetően komoly kapcsolatot keresek, ha úgy alakul, házassággal, gyerekkel. És nem rémísztette el, mert ő is komolyat keresett.
Majdnem 31 voltam, mikor házasodtunk. A COVID miatt sajnos kicsit csúszott a gyerekvállalás, illetve nekem kezelés kellett, ezért 33 évesen született meg a gyerekem. Egyáltalán nem bánom hogy így alakult, sőt, visszanézve örülök, hogy annyi szabad évem volt, szeretettel gondolok már vissza a szingli éveimre. Mi egy gyerekesek maradunk (de nem az életkor miatt).
Szóval nagyobbat nem is tévedhettem volna. Ja de, egy macskánk mégis lett. :D És amúgy nem ér véget az élet 30-nál, nyugi,
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!