Kerültél már konfliktusba valaha másik szülővel?

Kiscsoportot kezdte a lányom, mikor az egyik nap nejem támadt egy anyuka,hogy a lányom megharapta az ő nagycsoportos lányát.

Olyan vehemenciával jött nekem,hogy csak néztem.

Mondtam neki,hogy az óvodában történteket az óvónő kompetenciája szankcionálni ott,akkor,helyben. Nem a szülőnek utólag, több óra múlva.

Ebben amúgy anyukám is egyetértett,aki óvónő.

Igazából ennyiben is hagytam a dolgot.

A lányom ovijában meg nincs büntetés,szóval azt mondta az óvónő,hogy nem lett következménye.

Gondolom, a másik anyuka is megnyugodott előbb-utóbb.

Mindenesetre elképedt azon,hogy nem vertem helyben agyon a saját lányomat.

Oh igen..

Játszótéren, anyuka úgy gondolta meglép a gyerekem frissen vásárolt homokozó szettjével. Ami pár ezres tétel, nem is ezen volt a hangsúly, hanem azon a mérhetetlen pofátlanságon amit megengedett magának.

A másik pedig tanár anyuka és súlyos viselkedés problémás gyereke. Én megértem mikor egy gyermek nem átlagos, mert nekem is két lányom sni-s. De ez a kisfiú aki akkor volt 5 éves, 3 évvel idősebb a gyermekemnél és olyan mérhetetlen gonosz volt, teljes mértékben kispécizte magának a lányom és terrorizálta. Mindig igyekeztünk akkor menni mikor nincs senki, de valahogy mindig akkor jelentek meg ők is. Az első pár alkalommal még anyuka közbelépett,aztán nagy ívben szart rá. Egy idő után megelégeltem, miután sokadik alkalommal majdnem kárt tett a gyerekemben, és közöltem a gyerekkel, de úgy, hogy anyuka is hallja, ez volt az utolsó, ha még egyszer a gyerekem közelébe jön úgy elverem, hogy össze szarja magát.

Anyuka persze hallgatott mint szar a gazban.

Volt a gyermekeimnek a 2. ovijában egy súlyos adhd-s kisfiú, aki amúgy magyon rossz családi háttérből jön. A kisfiú állandóan verekedett, olyan dolgok voltak napi terítéken 'most megdöglesz' "megöllek" az óvónőknek is csomó kárt okozott, a berendezésben is. Mi szülők megelégeltük és a szülőknek elmondtuk egy ülésen, hpgy ez így nem mehet tovább. A gyerekek rettegnek. Nem akarnak oviba járni, sokaknál már fizikailag is kiütközött. Ez egy alapítványi ovi amúgy.

Most az első osztályban a lányom osztálytársa véletlenül - észre sem vette - annyira arcon csapta a ruhája zipzárjával, hogy feldagat az arca. Nem ez volt a legnagyobb baj ebben, hanem ha 2 cm odébb megy akkor megsérült volna a gyerekem szeme, kiverhette volna, vagy meg is vakíthatta volna. Itt megkértem az anyukát beszélgessen el a gyermekével, hogy legközelebb figyeljen oda mielőtt helikopterezik a ruhájával.

Játszótéren verekedtek össze a gyerekek.

Közepső csoportosak lehettek. Elég nagy darab fiú és a lányom, aki fele akkora volt. Tépték egymás haját, harapták, ütötték, rúgták egymást.

Nyílván közbe léptünk, drága anyuka meg az én lányommal kezdett üvöltözni. Mondtam neki, hogy a saját gyerekével foglalkozzon én is azt fogom tenni. Veszekedett velem még egy 10 percet. Mert az ő gyereke, tökéletes, hibátlan és sose verekedne, szóval biztos az én lányom hibája...