Szakítottatok meg közeli barátságot, mert idegesített az illető, mint anya?
Egy nagyon régi barátnőmről van szó, egyszerűen azt veszem észre, hogy frusztrált leszek, ha beszélünk, nyűgnek érzem, ha találkozni szeretne. Hasonló korúak a babáink, így valahogy "adja magát", hogy közösen szervezünk programokat. De ilyenkor csak arról beszél, hogy mennyire nehéz neki, milyen sok a dolga, most éppen ide, vagy amoda megy a férje és "egyedül van a gyerekkel". Folyton ezzel jön, hogy ő mennyit van egyedül, de közben vagy az anyósa van náluk, vagy az édesanyja (és napokat, nem úgy, hogy beugrik másfél órára, vagy egy fél délutánra). Pl elutazott most a férje egy hétre, panaszkodott, hogy nehéz egyedül a babával, aztán kiderült, hogy a férje vasárnap este ment, az anyósa hétfőn már oda is költözött hozzájuk a hétre. Vagy nyáron a férje 1 hónapot szakmai elfoglaltság miatt külföldön volt, már hetekkel az indulása előtt minden nap hallgattam, hogy nem tudja, hogy fogja bírni egyedül a gyerekkel a nyarat, itt Pesten még nehezebb lesz és hogy miért hagyta, hogy a férje menjen, hát ez olyan lesz, mintha egy hónapig egyedülálló anya lenne. Aztán kiderült, hogy az egy hónapból egy hetet kint voltak a férjénél, két hetet a nagyszülőkkel nyaraltak és a maradék egy hétre meg ideköltözött az anyukája, hogy segítsen neki.
Amíg nem voltak gyerekeink, nem éreztem ezt az irányába, de már ha látom, hogy ír, vagy keres, az van a fejemben, hogy milyen kifogást találjak ki. Folyton csak panaszkodik, nem tudok úgy találkozni vele, hogy ne legyen valami "gondja". Pedig van otthonra is segítsége, ott vannak a nagyszülők is tényleg nonstop. De ha nincs mellette a férje a nap 24 órájában, akkor azzal jön rögtön, hogy ő olyan, mint egy egyedülálló anyuka.
Önmagával nincs rendben, vagy fejben vannak bajok..
Egyébként én is megszakitanám a kapcsolatot mert ezzel csak lehúz téged.
Mondd meg neki esetleg hogy neked ez a sok panaszkodas nem fer bele, es hogy regen nem volt ilyen.
Valoszinu nyug neki az anyasag.
Nem mindenkinek valo
Mikor nem volt gyerek is elutazott a ferje? Akkor nem sirt?
Amugy az ilyen ferjek sokszor hutlenek.. lehet ez a baja a baratnodnek.. hogy sejti
Hasonlóban vagyok most.
10éve barátnőm
Nekem van már 2 gyerekem, 1 és 3 évesek. Míg csak nekem voltak, semmi nem valtozott köztünk. Segített sokszor, talalkoztunk ugyan úgy. Nem csak a gyerekeimről beszelgettünk, direkt ügyeltem erre.
Neki most szeptember végén született a lánya. Gyökeresen megváltozott. Az anyja főz/mos/takarít/gyereket nevel. Neki annyi a dolga, hogy szoptasson. Ejjel a férje kel a gyerekhez.
Megállás nélkül csak azt szajkózza, hogy mennyire fáradt. Már félig tápszeres a gyerek, neki ne kelljen annyit szoptatnia.
Világ életében nem dolgozott meg semmiért, most a gyereknevelésben ez mégjobban megmutatkozik.
(Nekem semmi segítségem nincs, nem is volt, 1x nem panaszkodtam neki, h fáradt vagyok).
Folyamat azzal jön hogy az ő gyereke sokkal jobb mint az enyémek. Az ővé szebb, az övé jobban hízik, az övé okosabb.
Ha tanácsot kér, elmondom én hogy csináltam, hogy csinálnám, kioszt, hogy hülye vagyok.
Én erre nem vagyok már kíváncsi. Ha keres beszélünk, ha nem keres inkább hanyagolom.
Ilyen embereket én is kizárnék az életemből.
Én sem akarnám hogy más mondja meg mit hol vegyek meg mit hogy csináljak.. minden anya kezdő az elsőnél.. saját magamnak akarnám megtapasztalni.
Nekem nem olyan régi barátság volt, de pont ez miatt szakadt meg.
Állandóan a panaszkodását hallgattam, hogy neki mennyire nehéz. Az anyósa 2 sarokra lakik tőle, háztartásbeli, ráért gyerekre vigyázni, ő takarított, ő főzött rájuk.
A babát 5 hónapos koráig szó szerint az utcára se vitték (ez még jóval covid előtt volt) bárhova hívtam, csak jött a kifogás, hogy egyedül nem tud elindulni sétálni vagy nem tud eljutni babakoncertre, vagy nem megy ki gyereknapra. Nem jönnek át hozzánk játszani, mert egyedül nem tudja felöltöztetni overálba a gyereket, de azért a messenger nyafogását azt napi szinten olvassam végig. KB 1 évesek voltak a gyerekek, amikor azt mondtam, hogy idáig és nem tovább! Nem leszek senki lelkiszemetese.
Kisvárosban élünk, de azóta se láttam őket sehol, se anyukát, se a 2 gyereket (a nagyobb 5 éves). Apukát néha látjuk a boltban, meg anyukát láttuk már egyedül kutyát sétáltatni,de a gyerkőcök szerintem rendezvényt, boltot vagy játszóteret csak képről láttak még.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!