Ha valaki úgy születik, hogy vak és siket akkor, hogyan tanul meg bármit is? Hogyan fejlődik?

A legtöbb esetben nagjyából sehogy.

Régen az ilyenek egyszerűen meghaltak, mert nem kapott elég ingert a szervezetük.

Manapság már létezik egy tenyérberajzolós jelnyelv amivel megtanulnak kommunikálni, de általánosságban jellemző rájuk a nagoyn erős idegrendszeri visszamaradottság (hiszen képtelenek érzékelni egy halom olyna ingert, amit mi igen) és persze a világot sem ismerik meg szinte sehogy. Benltakásos intézményekben, vagy ha nagoyn kitartó, akkor a cslaádnál elvegetálnak, de nemigazán viszik semmire.

Persze ha életükben vesztik el ezeket az érzékszerveket, az más tészta, ott van egy kifejlődött idegrendszer és egy tapasztalat a világról, amiből ki lehet indulni.

Azért tegyük hozzá, hogy a siketvakság mögött alapvetően valamilyen veleszületett vagy szerzett betegség áll, ezért többnyire nem csak két érzékszerv hiányáról van szó, hanem sokszor jár együtt értelmi fogyatékossággal.

És igen, úgy tanulhatnak a világról, hogy a taktilis jelnyelvet összekapcsolják az érzékelhető külső ingerekkel (pl. a víz jelét a víz érzetével).

Helen Keller nagyon sokra vitte, beszélni is megtanult, de azért meg kell jegyezni, hogy nem volt a születésétől kezdve siketvak.

Van egy film is róla: A kismadár

Taktilis, bazális ingerekkel, később tapintás útján, pl tenyérbe rajzolt jelnyelvvel lehet kommunikációra tanítani őket. Persze sok múlik azon is, hogy kognitív képességek érintettek-e, mozgássérültség van-e stb. Magyarországon a Vakok Iskolájában foglalkoznak siketvak gyerekekkel.