Mit gondoltok azokról a szűlökról, akik fizikálisan bántalmazzák a gyerekeiket?

14. Én is a gyerekedet drága. Ha viszont változtatnál és nem nyomorítanád meg őt, ahogy veled tették, tudsz változtatni és az a legerősebb jellemre vall.

15. Számodra. Számomra és a büntetőjog számára meg az. Elsősorban bántalmazás a fizikai erőszak minden formája (kézre, seggre csapás) de ugyanolyan káros, ha nem károsabb a lelki erőszak is. Most a testi fenyítésről van szó. Én úgy gondolom, hogy egy gyenge jellem végső fegyvere a fizikai erőszak. Mégegyszer megkérdezem, a demens anyádnak is rávernél a seggére? A helyzet ugyanaz, az agyi képességei nem elegendőek ahhoz, hogy megfelelően viselkedjen. Miért oké a gyerekedet verni és miért nem oké anyádat?

11-es, elég nagy baj, hogy morális értelemben nem tudsz különbséget tenni egy beteg felnőtt és egy hisztis gyerek között.

De ennél nem is érdemel többet ez a téma.

16# A gyerek nevelő célzattal kap életében egy-kétszer egy pofont, amikor más nem használ és nagyon rászolgált - egészséges gyerek felfogja, hogy túlment egy határon és tanul belőle.

Demens felnőtt esetén egy pofonnak nincs semmi haszna, nem fogja felfogni, hogy túlment a határon és nem fog tanulni belőle.

Légy szíves idézd be, mit mond a büntetőjog pontosan erről a témáról. Mert én még precedensként sem hallottam soha olyan esetről, hogy pl. egy pofon miatt egy szülőt jogilag felelősségre vontak vagy pl. elvették volna a gyerekét bántalmazás címén.

Az állatvilágban nincs utódnevelés bizonyos mértékű fizikai agresszió nélkül - ilyen formán tehát ez a természetes. És ne gyere azzal, hogy az ember felsőbbrendű, mint az állatok, mert az állatok nem teszik tönkre a bolygót, ahol élnek.

19# Nem volt okom ilyen témában edukálódni, a ptk nem a rendszeres olvasmányom. Nem írtam olyat, hogy én személy szerint neveltem pofonnal, nem kerültem olyan helyzetbe, hogy szükség lett volna rá. (Azt sem írtam sehol, hogy 16-tól felfele nem pofozunk.) Engem nem vertek, viszont a nagybátyámtól kaptam életemben talán három pofont kamaszként(!), amit piszkosul kiérdemeltem, és pontosan a jó irányba terelt. És képzeld el, hálával emlékszem rá és azokra a pofonokra is, mert a javamra váltak. Sokkal inkább éltem meg megaláztatásként a nem fizikai bántásokat, amiket az életben kaptam (nem a családomtól).

Továbbra is irreálisnak érzem, hogy egy pofont verésként és bántalmazásként tekintsünk, mármint ha aki kapta, az kiérdemelte. De amennyiben megteszed azt a bizonyos feljelentést bárki ellen, légy szíves, tájékoztass minket a per kimeneteléről.