Engeded fára mászni a gyerekeidet?
Úgy vettem észre, hogy ma már mindentől féltik a gyerekeket. Egy 20 éves ismerősöm konkrétan egy gyertyát nem mer meggyújtani, vagy felvágni a dinnyét, mert nem engedték neki soha. Ugyanez a helyzet a fára mászással is. Egy napot nem lenne képes túlélni pl az erdőben.
Egyébként én 24 vagyok, nem egy besavanyodott boomer.
Nem provokációnak szánom, de manapság miért jó az a szülőmnek, ha életképtelennek nevelik a gyereket?
Nem!!!4!
Leeshet, kitörheti a nyakát!!
Az ágyról is leeshet alvás közben, kitörheti a nyakát.
Ezt megelőzendő, 18 éves koráig rácsos ágyban altatod?
4-es válaszoló
Nem bántasként írom, de nem te vagy az, aki nemrég védte a kérdezőt annál a kérdésnél, hogy egyesek hogyan merik kiengedni a 20 éves "gyereket" éjszaka?
Neki sem volt pipája
Engedem, igen, mivel én is imádtam fára mászni anno. Többet ültem szerintem fán, mint széken. :D
37/N
Attól függ milyen fa, milyen gyerek. Az én 5 évesem olyan mint egy "kismajom", a kertünkben a cseresznyefára simán felmegy (nem a csúcsáig), karból felhúzza magát a hintaágy állványán, mert feláll és eléri meg hasonlók. A legdurvább az volt amikor a hátsó terasz fém oszlopán felmászott amig meglocsoltam ott pár cserép növényt, a frász kerülgetett, féltem hozzászólni, nehogy megijedjen és elengedje. Kifejezetten erős, jó az egyensúlya (óvonők is megjegyezték), görkorizik egysorossal, gördeszkázik (!). De egy olyat aki félős, kicsit ügyetlenebb azt nem engedném 🤷🏼♀️
Páran félreértik szerintem, itt nem a famászás a lényeg, hanem hogy emgedve van-e neki, hogy próbálgassa a határait, esetleg kicsit veszélyesebb dolgokat kipróbáljon és fizikailag is formában van-e, hagyva van-e hogy másszon, sarazzon stb
Nekem gyerekként alapvetően minden ilyen dolog meg volt engedve, mondjuk nem is voltam az a nagyon vakmerő, de fára másztam, addig úszhattam be a Balatonba akár egyedül is, amíg akartam (mondjuk biztos sasoltak a szüleim távolról, hogy rendben vagyok-e), vagy hat évesen már megengedték, hogy egyedül kicseréljek egy konnektort (építész családba születtem, az ilyen tudást gyakorlatilag az anyatejjel szívtam magamba). Szerintem ez egy normális szülői hozzáállás volt, én is így akartam csinálni.
Nincs saját gyerekem, valószínűleg nem is lesz már (39 éves vagyok), de úgy alakult az élet, hogy nem hivatalos keresztanyja lettem két örökmozgó kislánynak, 3 és 5 évesek. Rendesen pánikolok, amikor felmásznak a mászókára, vagy ha az én ízlésemnél magasabbra hajtják a hintát, sőt, ha ollóval vágnak valamit, akkor is. Tudom, hogy ez nem normális, vissza is fogom magam, nem szólok rájuk, de olyankor azért én is odamegyek hozzájuk, és úgy helyezkedem, hogy el tudjam őket kapni, ha rosszul lépnének. Ezt még leírni is szörnyű, mert a legmagasabb mászóka is csak másfél méteres a játszótéren, ahová járunk.
Szóval én pontosan tudom, mit éreznek a túlféltő szülők, de azt is tudom, hogy ezzel nagyon ártanak a gyereknek.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!