Félek a mai helyzetben bevállalni a másodikat. Túlgondolom?

Amikor megismerkedtünk, összeházasodtunk, (tízes évek második fele), két gyermekben "egyeztünk meg". 19 végén útnak is indult az első, ám nem sokkal rá jött az első "csapás", a COVID. Volt is nyilván izgalom, és bár szerencsére megúsztuk, nem kívánom vissza azokat az izgalmakat pláne a megbetegedést áldott állapotban.

És a helyzet ugye nem sokat javult, oltások ide-oda, persze felvettünk mindketten három-három oltást de ugye a járványnak azóta sincs vége s nem is lesz talán mostanában.

Aztán egyre többet beszéltek a népességvándorlásról, mi is mozgatja ezeket (kivételesen Soros helyett a keleti területek élhetetlenné válása stb amik zavargást váltottak ki). Most meg háború a szomszédban, energiaválság, minden drágul mint a fene, mintha a pont ugyanazok a problémák utolérték volna a nyugatot is. És legnagyobb kérdés, hogy "mi jön még ezután"? Újfent a vízhiány, kiszáradás a legújabb, és a melegrekordok sorra dőlnek meg. Termés még hazánkban is ugye meg csak zuhanóban.

Summa summárom, noha eddig is lehetett hallani "problémákról", most úgy érzem, még inkább érezhetőek ezek, és egyre inkább a nyakunkon van és már nem lehet elhessegetni hisz immár a fűtés is jó kérdés hogy fog alakulni. A benzint meg már "várom", hogy mikor jelentik be hogy nemhogy drágán nincs hanem ámblokk készlethiány lépett fel.

Ezek után egyszerűen úgy érzem, nem lenne biztonságos még egyet bevállalni, még az is lehet, hogy egy adott háborúban csak még egy éhes gyermek aki csak szenved, neadjisten éhezni fog? Mást is visszafog a jelen helyzet a gyermekvállalásban?