Miért gondolják egyes (álltalában fiatal) anyukák hogy az jó ha a gyereket mindenhova kipakolják?

Azért maradjunk annyiban, hogy a nők legnagyobb ellensége a nő. Itt is csak a lehúzás, a kérdező szidása megy az esetek nagytöbbségében.

A legtöbben így akarnak pozitív visszajelzést kicsikarni.

Van egy barátnőm. Az anyósa, a sógornője és még a saját anyja is folyamatosan csak kritizálja. A férjével való kapcsolata se rózsás, tipikus anyuci pici fia, így még 35 évesen is anyu véleménye a mérvadó.

Megfigyeltem, hogy amikor nagyon rossz a helyzet, nagyon betámadják, vagy éppenséggel a szüleit bántja meg a férje családja valamivel, akkor posztol a legtöbbször. Ezeket a képeket lájkolják minimum 100-200-an, nagyobb eseményeket (szülinap, névnap, eljegyzés) 500+ lájk a garantált.

A kisfia szülinapján az anyósa elkezdett piszkálódni, még nekünk is beszólt, a húgomat pedig kóstolgatta. Mindent és mindenkit kritizált egyfolytában. Elrontotta a hangulatot, még annak is elvette a kedvét, aki nagyon boldog volt. A barátnőm sírt is, majd másnap kirakta a képeket, hogy mennyire jó és felejthetetlen volt a szülinapi zsúr. Holott köszönőviszonyban sem volt a valósággal.

A pedofilok nem a meztelen képekre utaznak, ugyanúgy nyakig feloltozott gyerek is érdekli őket, mert gyerek.

Plusz az ismeroseim akiket én választottam ők láthatják.

Ez a világ már ilyen, megosztunk tartalmakat, nézzük őket. Nem kell többet látni ebbe.

Aki folyamatosan megoszt valamit, az kompenzál. Hogy mit azt ő tudja megmondani. Ha meg tudja. Mert sok esetben fel sem ismeri, be sem vallja. Saját magának sem, nemhogy másnak.

Az biztos, hogy akinél rendben vannak a dolgok nem posztol naponta. De még hetente sem. Minek is tenné?