Ha lenne egy "nehéz" gyereked, vállalnál még egyet?
Már kezdek benne lenni a korban, egyelőre egyedülálló vagyok, de sokszor felmerül párkeresésnél, hogy szeretnék-e még gyereket, és nem tudom, mit mondjak.
Anyagilag két problémásat nem tudnék eltartani, nem lenne idegszálam sem kettőt nevelni úgy, hogy nem járhatnak rendes óraszámban bölcsibe, oviba, suliba.. és még benne van a pakliban, hogy még jobban sérült gyerek lesz.. Nem tudnám azt végigcsinálni, amit az elsővel, de ennél nehezebbet sem. De szeretnék két gyereket, nem tudnék beletörődni, hogy csak egy van, imádom az enyémet, de már nagy, és érzem, hogy szívesen nevelnék még egy gyereket, szeretnék kihordani még egy gyereket, szeretném benne (is) magamat felismerni.. szóval vágyom még egy gyerekre, de nem lennének képességeim egyedül felnevelni, ha nem lesz átlagos, vagy azt megközelítő. Elsőre ez nem számított, de már tudom, hogy kegyetlen nehéz és rámentek az idegeim, ráment majd 10 évem, idegszálam, anyagilag is nulláz, szakmailag is.. Szóval nem szeretnék csak a gyerekemnek élni, hogy minden percben velem legyen, fogadják 6-8 órát bölcsiben 2 évesen, oviban munkaidőben, iskolában munkaidőben.. De ugye ezt senki sem garantálhatja nekem.. Hogy keressek így társat? Érdemes így gyereket vállalnom? Sokan úgy mennek bele az egészbe, hogy ez számításba sem jön náluk, hogy ne lenne egészséges, vagy ne iskoláznák be.. nálam meg számításba jön már.
Így olyan nagynak érzem a kockázatot, ráadásul olyan fiatal és annyira fitt sem vagyok már, mint 10 éve. Azt tudom, hogy az ember akármikor meggondolhatja magát, tehát azt kell néznem, én mit vállalok, legrosszabb esetben bírnám e egyedül, és erre egyértelmű nem a válasz, ha nem lesz egészséges, vagy nehéz gyerek lesz..
Nem tudok dönteni, és így kiesik a férfiak egyik fele, meg a másik is, az én koromban már a harmincas férfiak vagy nem akarnak, vagy akarnak gyereket.. Valamerre el kellene határoznom magam, mert az idő csak telik.
válasza:
válasza:Szia! Ha vagynek rá igen!
De csak akkor, ha olyan kapcsolatba érkezik, ahol tarsakkent kitartunk egymás mellett jóban és rosszban is.
válasza:Vállaltam, de nem egyedül. Bíztunk benne, hogy kétszer nem lehetünk "szerencsétlenek", és szerencsénk lett.
De: anyagilag nekünk belefért volna egy ugyanolyan problémás is annak az árán, hogy nem nagyon haladtunk volna sehova. Ezt a részét külön átrágtuk.
válasza:Én is vállaltam még kettőt, nem bántam meg.
Azt is mérlegeld, hogy a probléma felőled jön genetikailag, a véletlen műve, vagy az első gyerek apukája felől. Igazából ha te vagy érintett, akkor nagyobb a rizikó, a másik kettő esetben eleve nen aggódnék, ahogy az előttem szóló is mondtay meg én is így gondolom, kétszer csak nem dob ilyet a gép. Viszont azt felbecsülhetetlen megtapasztalni, hogy milyen, amikor könnyű. És szerintem ez a szülő/család elszigetelődésének a megakadályozásában is sokat segít, ha van egészséges gyerek. Illetve a nen egészséges tesónak is, hiszen a tesók általában (bár nyílván nem minden esetben) szeretik egymást, így a nagynak is lehetne egy köteléke rajtad kívül (itt nyílván nem felnőttkori gondozásra, hanem pusztán érzelmi kötelékre gondolok). Nekünk nagyon sokat segít az, hogy vannak tesók ilyen szempontból.
válasza:Mi nem vállaltuk be a következőt.
Mindig is nagy családról álmodoztam, 3-5 gyerek, de az első gyerekünk "nehéz eset", valószínűleg apuka oldaláról örökölte, mert unokatesó is hasonló gondokkal küzd, így mi nem mertünk kockáztatni.
Bennem is ugyanez a kettősség van, hogy vágyom egy újabb babára, de nem lenne hozzá türelmem.
Nincs bomba biztos férfi, pláne ebben a korban, itt már egészség is közrejátszik..
Mindenképp úgy kell terveznem, hogy egyedül is bírnám e..
Nem tudom, kitől jött, hivatalosan nem öröklődik, de azért van rá sansz.. tőlünk és tőle is jöhetett, nyilván mivel párkeresés, így apuka már nem játszik.. lehet csak azért, mert két problémás háttér jött össze és pechünk volt.. nem tudom. Ismerek olyat is, akiknek több nehéz gyerek lett, sőt, a kisebb nehezebb, meg olyat is, ahol másodszorra idősebben ugyanattól az apától összejött a "tipikus" kisgyerek. ha egyedül maradok két nehéz gyerekkel.. nem bírnám ki. Arra nem számítok, hogy jó testvérek lesznek, a nagyommal esélytelen, nem a testvérség miatt szülnék, hanem mert szeretnék még egy gyereket kihordani, felnevelni.
Lehet az lesz, hogy ismerkedek mindenkivel, mindenkinek mást mondok, mert még tényleg nem tudom, így szeretnék is, meg nem is, aztán majd alakul.
válasza: válasza:Szerintem előbb találj olyan párt, aki elfogad benneteket így csomagként, a gyerekvállalással kapcsolatos gondolataiddal együtt, majd ha stabil a dolog, akkor érezni fogod, hogy belevágsz-e.
Sajnálom, ami történt veled, de alapvetően egy nagyon sérült gondolkozás az, hogy apukát számba sem veszed, csak azt, hogy te egyedül megtudnád-e oldani. Jobb esetben azt a gyereket ketten vállalják.
Én így tennék, nem döntenék előre úgy, hogy lehet csak 10 év múlva jön az életedben olyan férfi, akire azt mondod, hogy na ő vele igen. Nem tudom a korod, magamból kiindulva én akkor már nem vállalnék (40+ lennék). Egyedül nem vállalnék nyilván.
Addig pedig a helyes válasz az őszinteség, nem az, hogy egyiknek ezt mondod, a másiknak azt.
Mondd el, hogy nem zárkózol el egyértelműen, de van egy problémás gyereked, akivel nagyon nehéz (volt) az élet egyedül, így csak nagyon szilárd lábakon álló, stabil kapcsolatban fontolnád meg az újabb baba vállalást, mert ezt egyedül nem tudnád mégegyszer végigcsinálni. Ennyi.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!