Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Egyéb kérdések » Nagy baj, hogy még most sem...

Nagy baj, hogy még most sem érzem magamat késznek a gyerekvállalásra?

Figyelt kérdés

Idén lettem 35 és úgy érzem, még a kanyarban nincs a gyerek nálam…


Rólam: A párommal jó a kapcsolatunk, olyan, akit simán el tudok apának képzelni, így ezzel nincs gond. Ő már akarna gyereket (évek óta beszélünk róla, hogy majd lesz). A baj velem van, bár szeretnék, de még mindig nem érzem magamat késznek rá, ennyi idősen sem. Évek óta csak halogatom, lent leírom, miért:


Félek is sok mindentől, hogy hogy alakulna a terhesség, stb, stb, de ezek talán természetes aggodalmak, ezeknek mind igyekszem addig utána nézni.

Elsősorban az életem végéig tartó felelősségtől ódzkozom: nem tudom elképzelni, hogy mostantól mindig ott lesz valaki akit mindig el kell látni, hogy nem lehet sose olyan napunk, amikor 10-ig alszunk vagy egész nap lustálkodunk, mert fel kell kelni a gyerekhez, már sosem lennénk kettesben, meg hát egy gyerek is egy emberi lény, ezer feladat jár vele. Magamat, magunkat is elég kihívás ellátni, nemhogy még egy embert. (Kisállatunk sincs emiatt).


Nem tudom azt sem, hogy fog úgymond “tetszeni”, mennyire bánnám meg, és ez nem olyan dolog, amit vissza lehet csinálni, mert mondjuk meggondoltam magamat (csúnyán hangzik tudom, hogy mi lesz, ha megunom, akkor nem tudom sehova visszavinni?). Nem akarok olyan döntést hozni, amit később megbánnék, de elképzelni előre meg nem tudom. Csak pár gyerekes van a közelemben, de csak a feladatokat látom, amik vannak a gyerekekkel, nem tudom elképzelni, mi lehet jó ebben a robotolásban.


Leszek erre a felelősségre valaha készen? Biztos lesznek akik írják majd, hogy nekem nem való gyerek, de igazából valahol szeretnék, csak a vele járó felelősségtől félek… És persze mindenhol azt lehet olvasni, hogy a nők mennyire élvezik az anyaságot, így bűntudatom van, hogy nekem ez csak egy letudnivaló feladatnak tűnik az életben.

Lassan meg kifutok az időből, nem lehet örökre várni, hogy megjön bennem a felelősségérzet…


Köszönöm, hogy elolvastátok, várom a véleményeiteket! Bármilyen ötletnek örülök, vagy sztorinak, nektek hogy volt.



2022. jún. 22. 16:35
1 2
 11/11 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem valamennyire mindenki fél ettől. Magamnál lustább és kényelmesebb embert keveset ismerek, de bízom benne, hogy majd ha ott lesz a baba, akkor megugrom a feladatot, és úgy érzem már terhesség előtt és alatt sokat fejlődtem, képes voltam sok mindenről lemondani a baba miatt. Ugyanakkor tényleg van, akinek inkább nem való a gyerek, mert nem olyan az életstílusa, amibe bele tudna passzolni egy ekkora felelősség. Azt csak te tudhatod, hogy nálad egy ez egészséges mértékű normális félelem, vagy tényleg nem az anyaság a te asztalod.

Viszont így is van rajtad egy hatalmas felelősség, amit ugye már írtak; felelősség a párod iránt. Hiszen gondolom minimum veled egyidős, vagyis túl sok ideje neki sincs. Ha te még egy pár évig tanakodsz, aztán végül úgy döntesz, hogy mégsem kell gyerek, akkor őt is megfosztod ettől a lehetőségtől. Márpedig te is abban a korban vagy, hogy most vagy soha, 40+-an azért már nem a legideálisabb szülni. Ha el is kezdtek próbálkozni, ki tudja mennyi idő alatt jön össze. Szóval mindenképp tisztáznod kéne a pároddal, hogy te egyáltalán nem biztos, hogy valaha szeretnél majd, és ennek tudatában ő veled akar-e maradni.

2022. jún. 23. 15:26
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!