Mindkét oldali nagyszülőkre rábizzátok a gyerekeket ugyanúgy? Vagy más formában vesznek részt a gyerekek életében?

Anyára bármikor rábíznám.

Anyósomra még akkor sem, ha ott vagyok. Tett érte rendesen.

Nekem már rég nem élnek a szüleim. Az anyósom vigyázott néhe a nagyokra, de nem volt toppon már akkor sem ez 20+ éve volt.

Letojta ha mondtam valamit, pl nehogy elaltassa a gyereket délután(otthon már aludt), elaltatta mert ment a sorozat.

No így a 3 évest már nem bízom rá csak úgy ha én is itthon vagyok egy hazban élünk ők lent mi az emeleten.

Inkább a nagyok vigyáznak rá néhe.

A férjem sem szereti ha az anyja van a gyerekkel, tudja, hogy figyelmetlen és szereti tömni a gyerekeket.

"Valamennyire van is tényleg oka rá, de azért kicsit túltolja."

Ha van ok a bizalmatlanságra, akkor miről van szó? A gyerekeitekről van szó bakker, nem pár cserép virágról... Biztos, hogy nem hagynám olyanra a lányomat, akiben nem bízom meg 110%-ra és nem érzem azt, hogy maximálisan biztonságban vele a gyerekem.

Egy anya ezt megerzi. Es azt irod van oka ra, akkor meg ?

En anno apukam szuleinel soha nem voltam ugy, hogy nincs ott az egesz csalad. Anyukam nem hagyott volna ott, igazabol nem is ismertem oket annyira, evi 2-3 alkalommal mentunk. Mig anyukam szuleinel heteket toltottem, es eletem legjobb hetei voltak. Teljesen mas kapcsolat volt koztunk.

Most a 6 evesem az ex anyost sosem latta.

Szüleim messze élnek, anyósomék pár utcányira. Anyósomék sokszor vigyáznak a gyerekekre, nagy segítség. A szüleimre is ugyanúgy rábíznám ôket, csak a távolság miatt nem megoldható. De amikor látogatóban vagyunk otthon, simán rájuk bízzuk a gyerekeket.

De öcsémék pl. a szüleimhez közel élnek, ôk mégsem hagyják rájuk egyedül a gyereket a mai napig, pedig a gyerekük egyidôs a mi kisebbik gyerekünkkel. Szóval ez nem csak azon múlik, a nagyszülôk milyen emberek, hanem azon is, hogy a szülôk mennyire féltik mindentôl is a gyereket.