Engem sosem vertek, én mégis megütöttem?

Az ha fél évben egyszer elcsattan egyetlen pofon egy nagyon durva szituációban, azt még le tudnám nyelni gyerekként kb ilyen gyakorisággal kaptam egyetlen egy pofont. Nagyon jó kapcsolatom van a szüleimmel. Nekem négy éve van gyerekem. 2 éve született a testvére. Soha nem ütöttem hozzuk. Ütöttem már a mellette lévő párnába, saját lábamba, levezetésként, de rájuk még sosem.

Van nálunk egy sarok, ahol nincs játék, stb. Ha olyant cselekednek, odaküldöm őket gondolkodni, ha kisírta magát és sikerült lenyugodjon, akkor megbeszéljük mindig, hogy miaz, amit másképp kellett volna csinálni és miért rossz az, amit csinált.

A nagy folyamatosan fellökte a kicsit, amikor az még csak állni tudott. Puszta szórakozásnak szánta. Hát a rászólás nem sokat ért, ezért odaültettem és addig maradt ott, ameddig én azt nem mondtam, hogy bocsánatot kérhet és visszajöhet. Ebbe nőtt bele a kicsi is. Hatni látszik, pedig főleg a kisebbikem elég nehéz eset. De soha nem hagynak mostmár ők sem, hogy későbbi megbeszélés nélkül menjen tovább a nap.

Mit tud csinálni egy 2,5 éves, amiért verést érdemel????

Ez csak a te szegémységi bizonyítványod.

Nekünk sajnos nem jött be sem a szép szó sem a verés (sem a jutalmazás), ugyanolyan marha rossz. Az apja küszködik ezzel a sarokba állítással, már kb alig némi fénnyel, hátha ez eltántorítja, de nem. Pedig simán álldogál ott 10+ perceket.

Engem sem ütöttek meg soha, de én tudtam is viselkedni, itt meg állandóan megy a hepciáskodás, feleselés, hiszti... Pl most is szeretne valamit, mondtam, hogy lehet, ha kész a házija, kb 9 óra telt el és esze ágában sincs megcsinálni, csak néha nekiáll követelőzni... Pedig ha akkor nekiáll már 8,5 órája megkaphatta volna amit szeretne..

Nekem sincs ötletem mit lehetne már vele csinálni, ha megfordítjuk és előbb teljesítjük a kérését meg pláne nem hajlandó megtenni amit mi kérünk!

(csak ő már 8 éves)