Epilepsziás vagyok, nem lenne jobb így inkább örökbe fogadni? Egyáltalán lehetséges?

Mostanában tervezgetjük párommal, hogy jó lenne családot alapítani, a környezet adott és mindketten nagyon is készenállunk a szülőségre.

Egyedül nekem vannak aggályaim, mivel epilepsziás vagyok. Ha valakinek mond valamit nekem generális epilepsziám van, amit nem lehet műteni, és nem megállapítható a pontos oka, antiepileptikummal alig van rohamom.

Tisztában vagyok vele, hogy az epilepsziás nő is képes egészséges gyermeket szülni, csak nagyobbak a magzatot fenyegető rizikó faktorok...

Mindezzel nincs is gond, és bár nagyon szeretnék saját gyermeket, sokszor gondoltam arra, hogy jobb lenne örökbefogadni, mert nem akarom tovább adni ezeket a rossz géneket. Én biztos vagyok benne, hogy ugyanúgy tudnám szeretni, ha nem a sajátom a gyermek, és meg tudnék bírkózni azzal a tudattal, hogy sosem éltem át a terhességet és a szülést. A párommal még nem beszéltem erről a lehetőségről, de szerintem tiszteletben tartaná a döntésemet.

Ti mit gondoltok?