Szülőként miért adsz internetet a gyerekednek?

"aztán jött egy undorító állat, aki közölte a teveclub chatben, hogy sztbssza a pnámat"

Igen, sajnos megesik ilyen - gyakrabban, mint kéne. De szerintem itt az a fontos, hogy a gyerek egyfelől bízzon a szüleiben, és merjen nekik szólni; egyáltalán legyen tudatában annak, hogy amikor olyan üzenetet kap, ami számára kellemetlen, akkor szólni kell. És a szülők részéről is fontos, hogy ne csak vállat vonajanak, de ne is essenek túlzásba, szidják a gyereket - elvégre alapvetően nem ő tehet róla. Ezesetben legközelebb inkább nem fog szólni. Meg kell beszélni normálisan a dolgokat, és közös megoldást találni.

Előre kellett volna tudnom, hogy ilyenek vannak! Egészen máshogy álltam volna hozzá! Nem utólag kell kezelnem az ilyet! Emlékszem chaten annakidején azt is bevettem, hogy látnak, pedig tudtam, hogy nincs kamerám, de mégis elhittem, hogy tudják az íróasztalt, hogy ott a gépem.. Kisgyerekkel, okos kisgyerekkel(kitűnő voltam, magas iq), bármit el lehet hitetni. Előre kell tudnunk ilyenekről, ez pedig a szülő, illetve az állam feladata, mivel a szülők sincsenek felkészülve olyanokra, mint az internet. Az, hogy informatikai területen végzettként lepett meg valami olyan felületen, amit évek óta használok, engem is megrázott. Azóta eltelt 5 év, most s biztos vagyok benne, hogy nem ismerek mindent, amibe a gyerekem belefuthat, de már szólok neki, hogy érheti váratlan rossz, olyan is, amire nem számít..

Annakidején kisgyerekként kaptam chaten ilyen labirintus linket, amiben ha elrontottad felugrott egy zombifej, én meg hanyattestem a székkel ijedtemben. Akkoriban még kevesebb veszély volt, de azért volt akkor is mindenféle, nem csak a pedofilok meg pornó, hanem gyerekekre szabott ijesztgetés is! Már magasabb szinten mozog minden..Előre kell tudniuk a gyerekeknek a legtöbb dologról!

14nek, én sem olvasom majd a dolgait, csak néha belenézek, ha olyat sejtek..

Olyan 12 éves kortól kap nagyobb szabadságot, amikor már nem lesem meg, előtte igen. Persze lépésenként haladunk az önállóság felé, és tudatosan.

Már az is sokkolt, hogy habár sokminden(lényegtelen és lényeges) dolgot elmond, vagy sikerül kiszednem belőle, 2 év után tudtam meg, hogy félt a gondnoktól oviban! Soha nem tűnt fel korábban, mindig köszönt neki, mindig integetett neki, aztán egyszer csak mikor előreszaladt a járdán, én meg 20 méterre voltam, visszajött és mögém bújt, mert elöl ment a gndnok. Csak velem nem félt, egyedül igen.. Egyszer vicceltek vele az óvónők, hogy aki rosszalkodik x bácsi felviszi a padlásra. És ez benne volt 2 éven át, és én semmit sem tudtam róla. Teljesen sokkolt.. És biztos, hogy nem csak az én gyerekemnél van ilyen, aki azt hiszi teljesen ismeri a gyerekét, az naiv/öntelt. Nekem is mondott el rossz dolgokat, amiket tett, amiket bántak, ha bántottak, vagy ha félt, de nem mindent! Muszáj kontroll alatt tartani olyan 8-10 éves korig, aztán szépen lassan lehet több szabadságot adni nekik!