Akinek szülés után semmi segítsége nem volt és egy újszülöttről és egy kis gyerekről is gondoskodni kellet, hogy oldotta meg?

Ez nem belerugas kedves kerdezo,realitas. Vagy azt akarod mondani,hogy elso gyereknel az ev apukaja,tarsa volt a parod,csak most a 2.babanal lett egy erdektelen sz@r,mikor epp allapotos vagy? Mert ha igen :

1. Nem akarja a babat

2. Van valakije,nem akar titeket

3. Egy kenyelmes ph@sz,aki mindent elvar toled,mert te vagy a no,oldd meg

Ha ezek kozul valamelyik igaz talan nem kellett volna bevallani azt a babat ..

Az előző fórumokból sem az év apukája/férje jött át..

Eddig is ilyen volt csak nem vetted észre.. Amíg kinyaltad a hátsóját addig nem volt feltűtő..

Még csak 1 hónapos a pici.. ugyanez a helyzet... hogy oldom meg? Gőzöm sincs. Csak túlélek. Minden egyes kib@.sz.tt nap úgy kelek fel hogy csak ezt a napot kell végigcsinálnom. Éjjel meg ülök az ágyban bőgve s arra gondolok hogy elég volt, itt hagyom az egészet szakadjon a nyakába a két gyerek. Épp a minap olvastam hogy aki öngyilkos lesz ő nem meghalni akar csak nem ezt az életet élni, de nem lát más szabadulási utat. Talán én még latok más utat, de ki tudja meddig süllyedek a depresszióba...

Ja és hogy minek szültem egy ilyen önző kényelmes ph@sznak? Mert qrv@ra nem vettem észre eddig a 13evunk alatt... az első gyereknél 2 melohelye volt arra fogtam...

Mindezt én is átéltem. Hülye voltam? Az.

Extra bónuszként az anyám is a nyakamra ült, levakarhatatlanul, és tolta a "mindent szarul csinálsz" lemezt.

Se az anyámtól, se a férjemtől nem kaptam még egy bögre teát sem.

Azóta elváltam, és az volt életem legjobb döntése.

3 éves volt a nagy mikor a fiaim születtek.

Hát nem volt egyszerű.

A covid közepén, senki nem tudott jönni segíteni

Az elején a túlélésre játszottam. (egyébként nem volt olyan szörnyű, mint ahogy azt elképzeltem). A fiam szerencsére könbyebb eset mint a lányom volt.

Aztán a napirend lett a kulcs.

Hozzászoktam hogy hogy jó a gyerekeknek és nekem is a reggeli indulás, ügyintézés, bevásárlás.

Ki kell tapasztalnod h mikor nyugisabbak stb.

Idővel bele lehet rázódni

Igaz nem 2 év, hanem 2és fél, illetve apa nem leszarja, csak reggeltől estig dolgozik, így gyakorlatilag 6tól 7ig egyedül vagyok velük.

(Anyóst gyülölöm, anyám meg csak akkor segít, ha én viszem a gyereket hozzá, ő nem jön hozzánk, így mintha nem is lenne)

Nálam a 6hét gyerekágy 2 nap volt kb. Utána már nem.fájt, csak véreztem, tudtam tenni a dolgom.

Nálunk ami bevált a hordozás. Pl úgy főzök, hogy a kicsi magamrakötve, a nagyot meg vagy bevonom, vagy arra az 1 órára ha gáz, ha nem, meséztetem.

Takarítani mindig megvan, melyik nap mit csinálok. Ezt általában alvásidőben lezavarom.

Délelött nagyjából lezavarom a dolgaimat, a délután meg az udvaré. A pici a babakocsiba, a naggyal meg próbálok játszani.

A nagy igényli sokat, hogy vele legyek, főleg mióta megvan a kicsi. Ezt úgy oldom meg, hogy a lakásban a kicsit leteszem a babafédzekbe a földre, azt ott játszunk mellette.

Az első hetek pokoli nehezek voltak, de így lassan 2 hónap után azt tudom mondani, hogy már nem akarok minden nap belehalni 😅