Anyukák, ti más anyukákkal vagy szabad nőkkel barátkoztok szívesebben?

Nekem is a gyerek születése előttről vannak baránőim és igazából azokkal vagyok jól el, akiknek még nincs gyerekük.

Imádom a lányom, de jó néha kikapcsolódni: munkáról, filmekről, utazásról beszélgetni és nem a pelus cseréről/fogzásról. Igazából van egy jó kis összeszokott ötösfogat még a gimiből, csupa karrierista (lásd mérnök, orvos, atomfizikus, stb) csajból áll, akik már régóta kapcsolatban élnek, így igazából nem a bulizásról meg a pasizásról szólnak a találkozónk, hanem érdekes témákról tudunk társalogni.

Egy munkahelyi barátnőm van (vagy volt), akivel egyszerre szültünk. Azt hittem, hogy a gyerekek majd ellesznek együtt, mi meg tudunk kávézni, beszélgetni együtt sétálni. Hát nem így lett. Ő az a tipikus mártír anyuka, aki hullafáradt, soha semmire nincs ideje, mindig meg akar halni, de a segítséget élből elutasítja. Anyósa főz rájuk, vigyáz a gyerekre (nekünk segítségünk nincs) Többször felajánlottam, hogy hozza át a fiát, igyunk meg egy kávét vagy csak hagyja itt délutánra, én vigyázok rá, ő addig tud pihenni. Ó, dehogy hozzá át, mert nem ér rá, mert fáradt, mert kismacskák potyognak az égből, de azért folyamatosan Facebookon lóg, mindenkiről tud minden pletykát, rajta kívül mindenki más rosszul neveli a gyerekét. Panaszkodni nagyon szeret, de problémát megoldani már kevésbé. Szóval őt már inkább kerülöm.