Leengednétek a gyermekfelügyelet árát csak azért, mert jó barátságban vagytok a szülővel és mert vannak anyagi gondok?
Egy egyedülálló szülőnél dolgozom, vigyázok a 2 éves gyerekére napi 8-9-10 órát, hetente 1-2 nap kimarad max 3,akkor szabad napja van, vagy a másik szülőnél van a gyerek. Szóval van, hogy egy héten 6-7 napot dolgozok, de olyan is van hogy 4-5 napot.
Időközben barátság alakult ki a szülővel.
Általában órabérre szoktam csinálni a dadáskodást, de neki leengedtem fix összegre, kb. fele annyit kérek, mint amennyi órabérre kijönne egy hónapban. Azért engedtem le, mert tudtam hogy annyit nem bírna fizetni mint amennyit kellene, viszont én ennyivel is megelégszek. Nem ft-ról van szó, de ft -ba át számolva olyan 60.000 Ft-ot kérek havonta.
Nem régen beszélgettünk, és mondta hogy sokat kell nekem hogy fizessen, mert el van maradva pár hónappal. Szerintetek ennél is lejjebb kellene mennem? Csak bele gondolva, napi 8-9-10 órát vigyázok rá, elég sok időm elmegy, nem hiszem hogy megérné.
Azt ugye tudod, hogy ezért a melóért nemcsak dupla, de tripla ennyit is kérhetnél? Duplával számolva éves szinten több mint 700 ezerrel rövidíted meg magad, triplával nézve közel másfél millióval. Jelenleg a saját károdon jótékonykodsz, és közben jól kihasznál, így se pénzed, se életed nincs igazán.
A lezárások alatt egy bébiszitter vigyázott délelőtt a lányomra, igaz, ő óvodapedagógus, 4 óráért 10000-et kért, de más se lett volna sokkal olcsóbb. Összesen 4 hetet (csak hétköznap) volt nálunk, és ki lehet számolni, napi 4 órákért mennyit fizettünk neki összesen, de többet, mint a te jelenlegi béred az egész napos munkák után.
Kérdező, gondolkodj úgy, hogy a havi x órából valamennyit kifizetnek, a többi pedig önkéntes munka a részedről, amivel egy rászorulót kisegítesz. Azt neked kell eldönteni, hogy akarsz-e ennyit önkénteskedni.
A másik veszély a tanult tehetetlenség. Ha a szülő megszokja, hogy mindig kisegíted, akkor kevésbé fog ő erőfeszítést tenni, hogy megoldja a saját problémáit. Eltolja magától a felelősséget, esetleg benned is megpróbál bűntudatot kelteni. Ez se neki, se neked nem jó, és a gyereknek is rossz példa. Erre figyelj oda.
Köszönöm szépen az eddigi válaszokat! Ha már a #15-ös szóba hozta, én is óvodapedagógus vagyok, vagyis annak tanulok, még nem diplomáztam le, de van tapasztalatom a gyerekek terén.
Ma kissé bűntudatot keltett bennem, amikor szóba hozta, hogy mennyivel tartozik nekem, én meg csak bólintottam, nem mondtam neki hogy "elég lesz a fele" vagy valami. Szóba hozta, hogy tartozik még valakinek, aki más szolgáltatást tesz neki (lényegtelen, hogy mi), a lényeg az hogy ő baráti áron meghatározott neki egy összeget (ami fele áron van vagy még kevesebb). És ekkor elgondolkodtam azon, hogy én vajon nem vagyok "baráti áron"? A különbség köztem és a másik ügy között az, hogy nekem havonta kell fizetni, de nekem elég sok idő elmegy a napomból, a másik ügy meg egyszeri alkalom kifizetés, és csak 2-3 óra az alkalmazott idejéből + egy kis ész. Most ilyen robuszokban írtam le, de szerintem kivehető a lényeg.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!