Azokhoz szól a kérdés, akiknek külföldön dolgozik a férje, vagy az ország másik végébe és hetekig meg hónapokig nem látja a gyerek az apját: jó ötlet volt így gyereket vállalni? A gyereknek nem hiányzik az apja?

Én egy apuka vagyok és válaszolnék, hogyha nem baj.

Én a második variációhoz tartozok, az ország másik végében dolgoztam. 8 óra vonatozás, +30 perc buszozásra voltam a feleségemtől. 6 hetente jártam haza egy hétre. A terhességet szinte egyedül csinálta végig. A szülésről majdnem lemaradtam.

Iszonyatos hiányéezetem volt, bűntudatom, hogy nem lehetek ott mindennap a kisfiam mellett. Akkor csúcsosodott ki ez az egész, amikor a feleségem elküldött egy videót, hogy már magától ül a gyerek. Akkor elgondolkodtam és arra jutottam, hogy nem szeretném videókból nézni, ahogy felnő a gyerek, nem szeretném telefonon, skype-on keresztül nevelni, így inkább hazamegyek. De ott nem találtam munkát, vagyis találtam, de 12 órába a belemet kidolgozhattam volna 120 ezer forintért, így inkább úgy döntöttünk, hogy ők költöznek hozzám.

Első házasságom, a férjem Ausztriában dolgozott. Havonta járt haza, nyáron kint voltunk vele. Megszokták a gyerekek.

A válást könnyen viselték pont amiatt, hogy keveset voltak az apukájukkal.

Második házasságom, a férjem Németországban dolgotik. Az első 6 hónapot itthon töltötte. Ma utazik vissza.

Nagyon nehéz lesz. Bár a kicsi még nem fogja fel igazán, de nekünk, szülőknek lesz nehéz.

Ez a házasságom nem.olyan mint az előző. Társra leltem. Pont emiatt fejezzük be a külföldi munkát, csak most még ki kell bírjuk ezt a fél évet. És nem,mi nem húzzuk tovább.

Nekem emiatt romlott meg a házasságom. Németországban dolgoztam húsüzemben egy szép összegért. Én már akkor mentem ki, amikor a fiam nagyobb volt, 12 éves volt ekkor.

A feleségemmel elhidegültünk egymástól, nem is kicsit. Talán volt is szeretője, nem tudom. Nekem nem volt.

Szerintem nem jó ötlet. A gyereknek nem lesz apja, a nőnek nem lesz férje, csak időszakosan. Lehet itt a pénzzel jönni, meg "ha jó és tényleg erős kapcsolat az övék, akkor kiállja ezt a próbáját a kapcsolat" kezdetű dumával jönni, de nem így van. Pont hogy megbomlassza az egységet. A gyerek semmit nem lát belőle.

De tételezzük fel a legkevesebb időt. 4 hét munka, egy hét otthonlét.

4 hétig apuka skype-ról, messengerről neveli a gyereket. Majd 5. héten hazautazik hétfőn. A hétfő alapból kilőve, mivel akkor utazik. Kedden pihen. Marad szerda, csütörtök, szombat. Ezeken a napokon is biztos nem a gyerek matekházijával fog tökölni, vagy a feleségével csinálnak közös programokat, hanem otthon ülnek és csak úgy vannak. Vannak a semminek. Majd vasárnap visszautazik. Ennyi nap alatt nem lehet megváltani a világot, nem tudsz 4 hetet bepótolni.

Nem beszélve arról az ünnepekről, eseményekről, amik a dolgozós 4 hétbe esik. Mert ha csak a szilvesztert és karácsony nézzük, az nem esik egy hétre. Szülinap, névnap stb. veszélyben.

Barátnőmnek konkrétan semmi kapcsolata nincs apukával. A pasas havi egyszer pár napra hazamegy, akkor dirigál, játssza az agyát, meg "nevelné" a gyereket - amúgy a telefont nem veszi fel, mikor úton van, hogy rákérdezzen, mi van vele.

Anyuka magányos, és mikor a férj otthon van, áll a bál közöttük is.

#8

Azért, mert két ember úgy dönt, hogy jobb külön, mint együtt, attól a gyereknek még ugyanúgy lenne apjuk, az apának meg ugyanúgy lenne apai kötelessége a gyerektartás fizetésén kívül.