Milyen fogadalmatok volt gyerekvállalás előtt, amihez ragaszkodtatok, de mégis megszegtetek, amikor megszületett a baba?

A Dóra a felfedező nagyobb gyilkos mint peppa! 😂🙈🤦‍♀️

"Nem alszik az ágyunkban. Egyik se."

Nem fog menni a tv. Ühüm. Aztán mikor otthon vagy egyedül a gyerekkel és ordít a csend, vagy a gyerek... nem is szeretem magam miatta, de ez van.

Kitaláltam, hogy majd én megmentem a földet a szeméttől és moshatózunk. Ühüm, van is időm ezzel bíbelődni.

Nem kell nekem babakocsi, hordozni akarok folyton, úgysincs lift a társasházban, nekem meg kell az edzés. Ühüm, jó a csatos, szeretjük, de azért csak kell a babakocsi. Sokszor!

Nem alszik velünk: pipa. Ezt mindkettőnél sikerült tartani, nem volt gond a külön alvással soha.

Nem lesz ő a főnök: pipa. Nyilván ez nem azt jelenti, hogy sosincs az, amit ő(k) akar(nak), sőt... de nem engedtünk soha az értelmetlen hisztinek, következetesek vagyunk, és a nem az nem. Akkor is, ha nem tetszik.

Nem kapnak cukros szirszarokat: hááát, fiammal olyan másfél éves koráig sikerült, lányom 1 éves és szigorúan nézve már most bukta, mert evett már gyümölcslevest, meg a szülinapján a tortából is pár falatot.

Cumi: nem akartam adni a fiamnak, végül alváshoz kapott, és így teljesen jó volt, tök könnyen le is szokott 2 éves kora előtt. Úgyhogy a lányom is csak alváshoz kap.

Más nem jut eszembe. 5 és 1 évesek.

Együttalvás. Mar a kórházban se maradt meg abban a tologatós kocsiban.

Nem lesz szoptatva/ringatva alvás, majd félálomban leteszem, tanuljon meg egyedül elaludni. Ahhhhha. 9 hónapos, napközben a mai napig csak cicin vagy hordozóban alszik. Este pedig SZOPTATVA RINGATOM. Hát rohadtul nem így képzeltem.

Nem leszek türelmetlen. Hasfájós baba volt, néhanyszor eldurrant az agyam sajnos... ma már jobb.

Menni fog a szoptatás: nem ment, sok probléma volt. Második gyerekkel bepótoltam, elmúlt 2 és még kéri.

Cumit én aztán sose: na, miután az első 2 hónaposan már több tápszert evett, mint anyatejet (azt is már csak fejve), feladtam. De ahhoz ragaszkodtam, hogy nem fog a cumi mögül beszélni és időben leszokik, sikerült is. Második gyerek nem kapott cumit.

No tv: tökéletesen működik mindkét gyerekkel. A nagy 5, neki már értelmesebb műsorok vannak, de nagyon ritkán nézi, talán egy hónapja ült le utoljára. Könyvek könyvekkel a mindene.

No cukor: ez így nem volt, inkább csak a szokásos nasikat akartam elkerülni, mint dörmi, tejszelet, rudi, krémtúró és minél kevesebb hozzáadott cukrot... ez nem okozott gondot 3 éves korig. Oviban kap, otthon nem követelőzik, van más egészségesebb.

Majd viszem babaúszásra, zene bölcsibe, ringatóra: első vesebeteg, úszás szóba se jöhetett; 5 hónapig üvöltött reflux miatt, nem mertem elindulni vele egy foglalásra sem... stb. Kicsinél már csak csendre és nyugira vágytam.

Olvastam a korai nyelvtanításról, nagyon szimpatikus volt: aztán a nagyobb példáján megtanultam, hogy sokszor az anyanyelv elsajátítása se egyszerű. Hiába segíted megfelelő mondókákkal, lassú mesével, sok énekléssel, hangutánzóval, párbeszédbe vonással és mozgásos feladattal, ha az idegrendszeri éretlenség közbeszól...

Először is hadd mondjam el, hogy nagyon szimpatikus a hozzáállásod. :) Tök jó, hogy vannak elképzeléseid, de tisztában vagy azzal is, hogy ezek nem mindig tarthatók. Ha sikerül megőrizni a rugalmasságodat, sok későbbi kudarcélménytől fogod magad megkímélni.

Na de az én fogadalmaim csoportosítva:

Amit nem sikerült betartani:

- Soha nem vesszük magunk közé: klasszikus, talán egy hétig tartottunk ki.

- Nem fogjuk felkapkodni, elkényeztetni: erre mai eszemmel azt tudom mondani, hogy WTF????

- Nem fog hisztizni, mert jól fogjuk nevelni: ez így visszanézve a vicc kategória.

- Nem fogok velük a lecke miatt üvöltözni: ennek oka van, velünk sajnos rengeteget kiabált anyukám a tanulás miatt anank idején. Szomorú vagyok, hogy nem tudtam ezt betartani, de gyakran tényleg nem tudom, hogyan kezeljem az ellenállást. :(

- Az internetezéssel kapcsolatban voltak elképzeléseink, de amikor ők születtek (most 9 és 11 évesek) még nem nagyon volt okostelefon. A régi elképzeléseink ma már nem tarthatók, de nem azért, mert rosszak voltak, hanem mert egész más volt a technika.

Amit sikerült betartani:

- 1-1,5 évig szoptattam: tudom, ez szerencse is.

- Nem cumiztak: ennek inkább csak utólag örülök, de ez nem volt elv, egyszerűen eszembe se jutott a szájukba adni.

- Minden esti meseolvasás.

- Ha a leckén néha kiabálok is, azon, hogy milyen osztályzatot hoznak, tényleg soha nem veszekszem. Persze ha valamiből rosszul állnak, arra ráfekszünk, de nincs alázás meg csenddel büntetés egy négyesért.

- Korukhoz képest elég önállóak, nincsenek és soha nem is voltak túlféltve. Sok szülőtársnál ki is verjük ezzel a biztosítékot (egyedül közlekednek, meg ilyenek), de ez nekem nagyon fontos, és büszke is vagyok rájuk.