Nem érezte magát jól nálam a lányam? Éjszaka sírt az anyja után?
5 éves a lányom, külön élek tőle és az anyjától. Ennek ellenére születése óta részese vagyok az életének. Heti többször látogattam, később cipeltem mindenmerre, vagy délutánokat töltött nálam. Hétvégén aludt volna először nálam, mert az anyukája ment valahová és későn ért haza. Mindketten jó alkalomnak gondoltuk ezt arra, hogy először legyünk mi ketten több napot együtt. Délután átjött a gyerek, minden rendben volt egészen alvásidőig. Sírt az anyukája után. Nem tudom, hogy rosszul csináltam-e valamit. Tudtam, hogy mellette kell lenni, amíg elalszik, ott ültem az ágya mellett, viszont nem hagyta addig abba a sírást, míg éjjel felhívtam az anyját és érte nem jött.
Kérdés: Még kicsi hozzá, hogy az anyukája nélkül aludjon? (Bíztam benne, hogy van annyira bensőséges viszonyunk, hogy velem sem lesz ez probléma)
Esetleg valamit orsszul csinálhattam-e, vagy mi lehetett az ami miatt nem érezte velem magát jól a lányom?
Korai lenne mostanában újra megpróbálkozni egy ilyen nálam alvással? Az exem nem akarja erőltetni meg én se. Viszont szomorú voltam, hogy így alakult.
1. Mindig az anyjánál alszik.
2. Még sosem aludt nálad.
Ez a két ok az, amiért most így alakult, valószínűleg nem csináltál semmit rosszul.
Beszélt a gyerek az anyjával telefonon, vagy csak te hívtad fel, hogy jöjjön a lányotokért? Mert ha nem beszélt vele, akkor lehet, hogy megoldódott volna egy rövid telefonos mesével vagy akármivel.
Hozta az egyik plüssét és beszélgettünk is este. Hirtelen sírta el magát, hogy ő haza szeretne menni az anyjához. Beszélt vele telón, de csak hajtogatta, hogy vigye el. Én meg nem erőltettem így a dolgot, bár nem tagadom, rosszul esett. Persze megértem.
Továbbra is jelen leszek az életében nem is kérdés!
Köszi a válaszokat, tapasztalatokat!
Nagyon jó ilyet olvasni, hogy válás után a két szülő ennyire partner és a gyerek a fontos! ❤
Csak így tovább, nem rontottál el semmit, ne legyen semmiért bűntudatod. Próbálkozzatok nyugodtan, kérdezzétek meg a gyereket is, hogy szeretne e ott aludni, bár egy 5 évesnél simán benne van, hogy azt mondja igen, aztán mégis sírva fakad. Minden rendben lesz, le a kalappal elöttetek. ☺️
Semmi gond, csak szokatlan volt neki a szitu. Esetleg elmondhatjátok neki, hogy ha esetleg mégis szeretné máskor megpróbálni az ottalvást, szóljon, és bármikor lehet, de persze nem muszáj, csak ha szeretné. Valószínűleg egyszercsak ő fogja majd mondani, hogy menne.
Egyébként ezt nagyon gyereke válogatja, én gyerekkorunkban sosem aludtam máshol, a húgom meg simán. Nekem egy 6 éves lányom és egy 2,5 éves fiam van, mindketten simán ottalszanak anyukámnál, a lányom meg kifejezetten szeret máshol aludni néha. Adj neki időt, minden gyerek más. Biztos, hogy nem a te hibád volt.
Nem csináltál semmit rosszul, legföljebb azt, hogy fölhívtad az anyját, ő meg érte jött.
Nálunk 3 éves volt a fiam, amikor először anyja nélkül kellett aludnia. KELLETT, mert a feleségem kórházba került. Soká aludt el, és szemmel láthatóan hiányzott neki az anyja, kicsit sírt is. De hát ez van, amikor először történik valami új az esti "rítusokban".
Pár hónappal később 3 éjjelt aludt az anyja nélkül, mert megszületett a kistestvére. Azt már lényegesen könnyebben viselte (igaz, ott nagy várakozás és izgalom volt benne, hogy kistestvére született).
Életkortól függetlenül irreális várakozás, hogy az első anyja nélkül töltött estét könnyedén fogadja.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!