Mindig minden maradékot nekem kellene megennem, amit a babám meghagy?

Nem kell megenned!

Sőt! Én épp azokra nézek furcsán, akik megeszik az összeturmixolt, pépesített dolgokat, azt, amiben a gyerek előtte két kézzel járt minimum negyed órán keresztül. Rendben, a saját gyerekem, aláírom, de ha egyszerűen nem tartom kívánatosnak, akkor nem vagyok hajlandó megenni. Nem kényszerít rá senki. Alapvetően nem vagyok finnyás, sok dolgot bevállalok és sok dolog nem zavar, de a kajamaradékokra én valahogy mindig nagyon érzékeny voltam. Még a férjem után sem eszem meg, amit meghagy, egyszerűen nem megy. Pedig nem fogdossa meg, nem maszatolja össze. Közös tányérból simán eszem vele, egy-egy falatot cserélünk, kérek is, ha megkívánom, de ha már végzett az étellel és ott marad a tányéron a hűlt étel, akkor ahhoz nem tudok hozzányúlni.

Szóval nem te vagy ezzel egyedül, ne foglalkozz másokkal. Szerencsére ezzel engem még senki sem talált be.

Nem kell megenned! Ne foglalkozz azokkal, akik emiatt leneznek.

Nagynenem mindig mindent megevett a 3 gyereke utan. Eleg fiatalon hatalmasra nott.