Első baba előtt kis korkülönbséggel szerettem volna majd tesót, de most máshogy érzem. Aki hasonlóan érzett örül, hogy végül többet várt?
Picit talán bonyolult a kérdésem, de kiváncsi vagyok a véleményekre, tapasztalatokra.
Nekem ugyanis van egy 16-17 hónapos gyermekem, aki előtt illetve a várandósságom alatt úgy gondoltam hogy hamar szeretnék majd még egyet. Tulajdonképpen ennek az évnek a második felét tűztük ki mint a próbálkozás kezdetét. De valahogy most mindketten úgy érezzük inkább várnánk még. Kezdetben mindig azzal győzködtem a férjemet (aki egyébként annyira nem is szeretett volna kis korkülönbséget) hogy nem szeretnék a két gyerek között visszamenni dolgozni.
Közben ugy alakult hogy 7 hós korától már félállásban dolgozok is az egyik munkahelyemen. Így igazából sokat vagyok itthon mert nem az a klasszikus munka ami egész napos, minden hetes elfoglaltság, de ki is mozdulok, van életem a babán kivül is. Szóval tulajdonképpen csak kb 1 év múlva mennék vissza a másik helyre is, ha nem vállalunk egyenlőre másik gyermeket, de már ezt sem tartom elképzelhetetlennek. Sőt.
Őszintén szólva én nehéznek éltem meg a gyermekvállalást, és bár még mindig nehéz ez az igazából édes teher..de valahol már kezdem élvezni hogy egyre okosabb a gyermekem és hogy nem sokára talán már egyre többet mehet közösségbe, majd végül oviba is.
A férjemmel közös dolgaink is hiányoznak, amiket mostanában egyre többször tudunk újra élvezni. Egyébként én 32, ő 37 éves. Szerintem ebbe még 35-36 éves koromig beleférne egy baba.
Illetve be kell valljam, hogy úgy érzem én alkalmatlan lennék kis korkülönbséggel 2 gyerkőcre. Tudom a 4-5 év elteltével is ugyanolyan fárasztó egy csecsemő, de most még inkább soknak érezném egy majdan 2,5-3 évessel és egy picivel.
Van köztetek aki valamilyen testi/lelki okból végül a nagyobb (4-5 éves) korkülönbséget “választotta” és úgy érzi jól tette?
Sokkal egészségesebbnek látom azokat a testvéri viszonyokat ahol nagyobb a korkülönbség. Sokkal kevésbé érzik, hogy ezt vagy azt nem kapták meg mert éppen a kistesóval kellett többet foglalkozni amikor nekik is lett volna még erre igényük. Nyilván ehhez az is kell, hogy az idősebb gyerek ne pótszülő legyen akinek istápolni kell a kicsit.
Viszont ha visszamész dolgozni, ha újra lesz időtök egymásra nem fogtok már második gyereket vállalni az biztos. Látszik, hogy nem a gyerekvállalás az egyetlen célod ami nagyon nagyon jó. Pont emiatt én nem gondolnám, hogy te feltétlenül akarnál második babát amivel semmi baj nincs. Két gyerekkel 35 évesen már nagyon nehéz lenne elérni azokat a céljaidat amik nem kötődnek a gyerekvállaláshoz. Hogyha újra elkezdesz ezek felé haladni akkor egyre kevésbé lesz igényed megint babázni.
Èn teljesen megértelek. Kisfiam most lesz 2 éves, kezdi a bölcsit, èn meg megyek vissza dolgozni. Mielőtt megszületett, úgy gondoltam, hogy majd lesz egy 2018-as ès egy 2020-as gyerekem, de ahogy telt az idő, egyre biztosabb voltam benne, hogy nem így lesz. Èn is èlvezem, hogy egyre okosabb, egyre több mindent tud, de annyi figyelmet igényel mèg. Látom a környezetemben, hogy ahol azóta már van második, a nagyobbra sokkal kevesebb figyelem jut, pedig mèg nekik is òrási szükségük lenne rá.
Többen totál kikèszültek a 2 kicsi felállástòl.
Èn is 32 vagyok, ès úgy vagyok vele, hogy ráèrek mèg vàrni.
Mintha én írtam volna. Nekünk is van 17 hónapos fiunk, mi is kis korkülönbséggel (2 év) szerettünk volna kistesót, de ahogy megszületett, elején teljesen lemondtunk a tervről :D
Most hogy eltelt egy kis idő, már szeretnénk, de nem most. Úgy gondoltunk, hogy majd akkor, ha ovis lesz.
Lehet ez kicsit passzolósnak hangzik, de a kisfiam hiperérzékeny, többemberes, cicifüggő 😂 és nem bírnánk mellette még egy ESETLEG ugyanilyennel.
Ti tudjátok a legjobban, hogy mikor és mennyit. Harmadik gyerek biztosan nem lesz, eddig :D habár kitudja, ha a második nyugis baba lesz és elkap a hév...
Köszönöm a válaszokat!❤️
Jó volt olvasni, érezni hogy más is hasonlóan gondolkodik.
Az első válaszolóval annyiban nem értek egyet én sem, hogy el kellene temetni egy 35 évest 2 gyerekkel el kell temetni.
De tény hogy van aki bírja van aki nem🤷🏻♀️ És az sem mindegy hogy milyen típus, természet az első gyermek. Nekem is egy ingerkereső, nagyon aktív kisfiam van, talán ezért is félek én is.
Na de majd kiderül.
Jelenleg én is most minimum 3 de inkább 4 évet tudnék elképzelni a 2 gyermek között..de persze meglátjuk majd, hisz ember tervez..
Mindenkinek köszi a választ!!!
Ha van kedvetek és nem felejtitek el, később (akár évek múlva is) írjátok meg ha lett másik baba, és hogy érzitek magatokat velük :)
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!