Kisgyerekes anyák!Ti nem "diliztek be" egyedül a gyerekkel otthon?

Van egy 3hónapos kislányom,imádom,szeretem,szeretek vele lenni,foglalkozni vele és stb.

De ugy érzem ez az állandó otthon lét megörjít és ez ott látszik meg,hogy heti szinten konfliktust generálok a férjemmel.Pedig utólag átgondolva tökre értelmetlen,és szebben is meglehetne beszélni.Legutóbbi is elég csúnyán sikerült,2napja haragszik rám,és várja,hogy bocsánatot kérjek,mert földbe döngöltem vele,és azt éreztettem vele hogy szar férj,apa.

Pedig csak annyit mondtam,hogy többet lehetne a gyerekkel és kivehetné a részét a házimunkában,mert hétvégén is inkabb a barátaival van,minthogy velünk lenne több időt,vagy ha itthon van nem esik ki a telefon a kezéből.

Vajon tényleg én vagyok túl hisztis,vagy ennyire megsértettem ezzel?!

Abban biztos vagyok,hogy kicsit túl reagálja,mert ismerem,de ennyire sértő lett volna számára..?

Szerintem teljesen jogosan kértem.

DE érzem,hogy ennek az állandó konfliktusnak valahol máshol keresendő az oka,és azthiszem a bezártság az.

Mit tudnék tenni annak érdekében,hogy ne érezzem magam magányosan,bezárva,hogyan kapcsolódjak ki a pici gyerek mellett? Néha kimegyünk sétálni,vagy a nagyiéknál elmegyünk,de ez semmi.