Miért támadják azt a leendő anyukát aki?

23: a GYEREK szempontjából mi a különbség? Rosszabb tápszert kap, akinek az anyja nem is akar szoptatni?

Azt értem, hogy a te szempontodból van különbség. Csak az történetesen le van szarva.

Nem kell a szöveg, hogy csak a hüvelyi szülés a szülés és akit császároznak, az valójában nem is szült... Meg csak a szoptatás a valódi táplálás és a tápszer amúgy tök rossz és egyenesen tönkre teszzük a gyereket, mert nem kap cicit. Ezek mind ostobaságok és amúgy mindenkinek a magánügye. Mindenkinek a saját döntése, hogyan szüli meg a gyerekét (sőt, ez sokszor nem is döntés, mivel nem zajlik rendben a szülés magától). És az is, hogy akar e szoptatni vagy tápszerezik-e?

Meg ha az anyuka esetleg úgy dönt, hogy hangoztatja, ő már pedig nem szoptat, mert nem akar akkor szoptatni, félti a mellét, fáj neki, nem megy neki, vagy idegenkedik tőle, az már nem oké? Az gonosz? Az elítélendő? Máris elvesz valamit a gyerekétől és szembe megy a természet csodás törvényeivel?

De ha kicsapja a cicit az ebédlő asztalnál, mert a kicsi megéhezik és most rögtön szootatni kell és órákat ömleng az anyatej csodáiról, meg jóságairól, meg a cici problémákról, az máris oké?

Fontos lenne végre elfogadni és megérteni, hogy mindenki a maga dolgával törődjön és ne akarja másnak megmondani, hogyan menedzselje az életét.

25# válaszoló vagyok.

A 22#-es válaszát írják fel a habzó szájú ősanyák a falra és jegyezzék meg, ha éppen kritizálni támadna kedvük.

"Én ezeket nem értem. Inkább vállal egy nagy hasi műtétet, mint hogy természetes úton történjen, ahogy az ki van találva? Nem akar szoptatni, mikor az adja a legtöbbet a babának? Lehet mondani hogy ugyan olyan a tápszer de ez nem igaz."

Nézd, nem vagyunk egyformák. Én azt nem értem, hogy valaki hogy mer önként szülést választani? Láttam szülésvideót, ami abszolút természetes, folyamatát tekintve a "prototípus" és állítólag gyönyörű szép volt, de engem úgy felkavart, hogy nem bírtam kiverni a fejemből. Tudom, ha én ott leszek, nem látom premierben, de akkor is. Elég volt végignézni, ami annak a nőnek az arcán volt...

Ha terhes leszek, biztos a császárt választom. Felvágott hasat is láttam már, kevésbé felkavaró. Legalább is nekem.

Van, aki a tűtől pánikol. Én mondjuk azt nem érzem át, mert semmi bajom azzal, ha szúrnak, de abszolút megértem, aki rosszul lesz.

Jelen állás szerint a szoptatást is bizarrnak érzem. Tudom, hogy az anyatej fontos, ha lesz tejem, akkor inkább fejem. Persze, lehet, hogy ha ott leszek, akkor megpróbálom a szoptatást, de magamat ismerve, nem fogom erőltetni, ha nem megy. Van, akinek úgy fájt, hogy nem erőltette tovább. Nem is kell, nem ettől lesz jó anya. Ezzel most lehet, hogy kiverem a biztosítékot, de az anya is ember, méghozzá egy szuverén ember. Az ő egészsége és lelki, testi, mentális jóléte is van olyan fontos, mint a gyereké.

"Hatalmas különbség van a között, hogy valaki nem is akarja vagy nem úgy sikerül"

Ohh valóban, mégpedig? Mi az a hatalmas különbség?? Csak nem arról van szó, hogy SZERINTED hatalmas a különbség? Mert akkor el kell szomorítsalak, ugyanis ez senkit nem érdekel. Magánügyed. A GYEREK szempontjából a világon semmi!, igen jól látod, semmi különbség nincs aközött, hogy az anyja saját elhatározásból ad neki tápszert vagy mert csak ez az opció marad. Vagy talán aki nem tud szoptatni, annak a tápszere sokkal jobb és többet tud adni a gyereknek, mint azé aki úgy döntött nem szoptat? Na ugye hogy nem, totálisan lényegtelen ki miért ad tápszert vagy miért nem, ugyanis a gyereknek ebből semmi hátránya nem származik. Innentől nincs miről beszélni. Mint ahogyan a császár is szülés és semmi különbség nincs az a baba között, aki az anyja kérésére született császárral és aközött akinél úgy alakult, hogy császárral kellett megszületnie.

Szerintem az a legszörnyűbb ebben, hogy sokan versenynek élik meg ezeket a kérdéseket. Én jobb vagyok, mint te, mert szoptattam, én jobb vagyok, mert szültem, én jobb vagyok, mert az én gyerekem nyugis és alszik, stb.

Fogalmam sincs, miért kell versenyezni. Minden szülésformának, minden etetési formának megvan az előnye és hátránya, senki nem jár jobban-rosszabbul. Van beteges anyatejes baba, van tök stramm tápszeres gyerek, és szerintem egy gyerek sem azért kötődik az anyjához, hogy hogyan jött ki belőle vagy szoptatták-e.

Engem sosem érdekelt, hogy ki mit hogyan csinál. Mint minden más kérdésnél, ebben is azokat nem szeretem, akik habzó szájjal állítják, hogy csak az a jó, amit ők csinálnak. Másokat meg a szemükbe vagy legtöbbször csak a hátuk mögött elmondanak mindennek. Na, ez aztán a példaértékű ember.