Miért vállalnak manapság az emberek fiatalon, 0 anyagi háttér mellé gyereket?

Nekem és elég sok ismerősömnek is későn vállaltak gyereket a szüleik. A húszas éveinkben vagyunk, a szülők pedig 60 fölöttiek. Több volt évfolyamtársamnak is súlyosan beteg valamelyik szülője, sajnos nekem is komoly betegségben szenved az apukám, és nagyon szeretném, ha még megérné, hogy lássa az unokáját, de a következő 2-3 évben még biztosan nem jutok odáig anyagilag, hogy gyereket vállalhassak. Annak ellenére, hogy felelőtlenségnek tartom, ha valaki a semmire vállal gyereket, teljes mértékben megértem azokat, akik minél hamarabb szeretnének gyereket, hogy az idős és beteg szülők még láthassák az unokát, mert pontosan tudom, milyen érzés ez.

A másik dolog meg, hogy az albérletben lakás nem feltétlenül jelent nulla anyagi hátteret. Amilyen lakásárak vannak manapság, egy átlagos magyar kereset mellett kb. a 30-as éveinkre vagy még később lehet összeszedni egy normális lakáshoz az önrészt. 30 fölött meg azért már hadd ne legyen túl fiatal az ember ahhoz, hogy szülő legyen. Egyébként engem és a testvéreimet is albérletben neveltek fel, 13 éves voltam, amikor saját házat vettek a szüleim, és köszönjük szépen, nagyon jó gyerekkorunk volt és jó körülmények között nevelkedtünk. Nem tudom, miért van az sok magyar emberben, hogy az albérlet az ördögtől való, a nyugati országokban teljesen normális dolog albérletben élni.

Én egyébként azt se tartom olyan hatalmas tragédiának, ha valaki a szüleivel él albérlet helyett, vagy nagyon közel vesz házat hozzájuk hozzájuk, ez egy nagyon modern dolog, pár évtizede még senki egy rossz szót nem szólt ahhoz, ha egy gyerek a szülei mellett együtt él a nagyszüleivel is. Szerintem sokkal jobban megtanulnák a fiatalok az idősek tiszteletét, ha egy fedél alatt élnének a nagyszüleikkel. De persze nem ítélem el azt sem, ha valaki nem szeretne a szüleivel vagy az anyósával/apósával együtt lakni, nem vagyunk egyformák. Csak épp nem értem, miért kell leszólni azt, ha valaki jól kijön a szüleivel és szeret velük élni.

23 éves vagyok, rengeteg velem egykorú ismerősöm fog szülni pár hónapon belül.

Kettejüknek idősebb (30+os) férje van, náluk ez volt a sürgető indok. Többüknél nem tervezett gyerek volt (volt aki elismerte, volt aki nem), ezek között van olyan is akik se veled se nélküled kapcsolatban vannak, nem is éltek soha együtt még. Az egyik lány orvosira jár, a tanulmányai közepén, a férje rezidens, ők úgy gondolják, hogy a tanulmányaikat a gyerek nem fogja befolyásolni. Olyan is van, aki 3 gyereket akar viszonylag fiatalon, ezért kezdtek bele ilyen korán, bár utalják az a szülői félt akiknél laknak.

Ketten viszont már évek óta dolgoznak, a férjek is jól keresnek és van saját lakásuk is.

Őszintén néha én sem értem a dolgot, de nem az én életem, nekem csak mosolyogni, gartulálni és velük együtt örülni kell.